Amerika nemet mond az ukrán NATO-tagság menetrendjére
Az Egyesült Államok nem támogatja több kelet-európai NATO tagállam törekvéseit, hogy a szövetség vázolja fel az ukrán NATO-tagság menetrendjét – négy a részleteket ismerő személy szerint.
Míg Lengyelország és a balti államok szeretnék tovább mélyíteni Kijev és a NATO kapcsolatait és a júliusi Viliusba tervezett csúcstalálkozón világosan elkötelezni a szövetséget Ukrajna felvétele mellett,
a javaslatot az Egyesült Államok mellett Németország és Magyaroroszág is ellenzi, és ez nyilvánvalóvá is vált a szövetség külügyminisztereinek eheti, brüsszeli találkozóján.
Noha az észak-atlanti szervezet már 2008-ban beleegyezett, hogy egyszer majd Ukrajna is csatlakozhat a szövetséghez, azóta kevés előrehaladás történt az ügyben. Akkoriban pont az Egyesült Államok szeretett volna konkrét csatlakozási menetrendet létrehozni, mely a francia és a német ellenálláson bukott meg, miután Párizs és Berlin szerint az provokálta volna Oroszországot.
Ennek ellenére Moszkva végül így is a támadás mellett döntött, amit követően Ukrajna – Svédországhoz és Finnországhoz hasonlóan – formálisan is jelezte csatlakozási kérelmét tavaly. A három ország közül eddig csak Finnország járt sikerrel, miután a héten a szövetség tagja lett.
A múlt hónapban Jens Stoltenberg NATO főtitkár bemutatott egy gyakorlati és politikai vázlatot a tagállamok számára arról, hogy a szervezet milyen ajánlatot tegyen Kijevnek, melyben a 2008-as közleményre építő új nyilatkozat is helyet kaphat a két fél viszonyáról – írja a Financial Times.
A NATO tagállamok külügyminisztereinek találkozóján a diplomaták szerint éles vita alakult ki arról, hogy milyen ajánlatot kapjon Kijev, ami éles ellentétben áll a szövetség orosz invázió óta mutatott egységével, noha
abban mind a 31 tag egyetért, hogy az ukrán csatlakozás nem opció rövidtávon és komolyan nem vethető fel a háború lezárulta előtt.
Ugyanakkor egyre erősödnek az ukrán csatlakozás politikai útját felvázolni hajlandó hangok, miközben Volodimir Zelenszkij ukrán elnök arról beszélt, hogy csak akkor látogat el a vilniusi csúcsra, ha konkrét lépések is szóba kerülhetnek a hazája számára nyújtott biztonsági garanciák és a NATO-csatlakozás kapcsán.
Az esetleges ukrán csatlakozást ígérő nyilatkozatot azonban az Egyesült Államok ellenzi, részben azért, mert eltereli a figyelmet a közeljövőben zükséges katonai, pénzügyi és humanitárius segítségnyújtásról, részben pedig azért, mert az a NATO és Oroszország háborújáról szóló moszkvai narratívát erősítené. Ezért az amerikaiak szerint a litván fővárosban a gyakorlati támogatásnak, mint amilyen a lőszerszállítás kérdése, kellene kapniuk a főszerepet.
Egy magasrangú amerikai tisztviselő szerint ahhoz, hogy érdemben felmerüljön az ukrán csatlakozás kérdése,
előbb biztosítani kell, hogy Ukrajna mint szuverén, független állam fejezze be a konfliktust.
A lehetőségek között felmerült, hogy a NATO-Ukrajna bizottságot a Kijevet a szövetség partnerévé tevő NATO-Ukrajna tanács váltsa fel, melynek keretében szorosabb viszonyt ápolhatna Kijev a szövetséggel és fokozottabban vehetne részt a NATO gyűlésein, beleértve a hírszerzési tájékoztatókat is. Oroszország a háború előtt hasonló formátumú együttműködést folytatott a szövetséggel, ezt azonban a háború miatt felfüggesztették.
Felmerült annak a kérdése is, hogy a vilniusi csúcstalálkozóról ne egy, hanem két nyilatkozatot adjon ki a közösség, melyek közül az egyiket Ukrajnának szentelnék.
Szerdán pedig Anthony Blinken amerikai külügyminiszter beszélt arról, hogy a szövetség ajtaja nyitva áll Ukrajna előtt, de a közeljövőben az ukrán ellentámadás előkészítéséhez nyújtott segítségre kell koncentrálni.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.