Először választottak női vezetőt a brit elektronikus hírszerzési szolgálat élére
Nő irányítja a jövő hónaptól az elektronikus kommunikáció lehallgatására és hírszerzési elemzésére szakosodott brit figyelőszolgálatot (GCHQ). James Cleverly brit külügyminiszter keddi bejelentése szerint Anne Keast-Butler májusban veszi át a GCHQ vezérigazgatói tisztségét a leköszönő Sir Jeremy Flemingtől.
Anne Keast-Butler a brit belső elhárítási és biztonsági szolgálat (Security Service, félhivatalos nevén MI5) vezérigazgató-helyettese. Ő lesz a GCHQ 17., egyben első női vezérigazgatója.
Cleverly a kinevezés bejelentéséhez fűzött méltatásában hangsúlyozta, hogy Anne Keast-Butlernek figyelemre méltó szakmai múltja van, a brit nemzetbiztonsági szolgálatok legbelső köreiben dolgozott a terroristák, kiberbűnözők és rosszakaratú külföldi hatalmak jelentette fenyegetések elhárításán, így ideális jelölt a GCHQ vezetői tisztségére. Elődje, Sir Jeremy Fleming hat évet töltött a szakszolgálat vezérigazgatói posztján, és januárban jelentette be távozási szándékát.
Fleming az utóbbi időszakban több nyilatkozatban is kifejtette azt a véleményét, hogy a brit nemzetbiztonságra hosszú távon elsősorban nem Oroszország, hanem Kína jelenti a legjelentősebb potenciális fenyegetést.
A GCHQ távozó vezetője nemrégiben úgy nyilatkozott: a kínai vezetés a külföldi nemzeteket vagy potenciális ellenfélnek vagy fenyegethető, megvesztegethető, esetleg erővel kényszeríthető potenciális kliensországoknak tekinti.
A GCHQ-t (Government Communications Headquarters, Kormányzati Kommunikációs Központ), illetve közvetlen elődjét több mint egy évszázada, az első világháború után hozta létre a brit kormány elsősorban külföldi katonai üzenőrendszerek titkosított kódjainak megfejtésére. A második világháború alatt ez a szervezet törte fel a nácik híres, a németek által megfejthetetlennek hitt Enigma-kódját, amelyet az Atlanti-óceán északi vizein szövetséges konvojokra vadászó, a háború első szakaszában súlyos veszteségeket okozó német tengeralattjárók kommunikációjához is használtak.
Az Enigma-kódot megfejtő csoport élén Alan Turing állt, akit a modern számítástudomány és a mesterséges intelligencia koncepciójának megalapozójaként tisztel a tudományos utókor. Turing titkosszolgálati kódfejtő tevékenysége egybehangzó szakértői vélemények szerint akár évekkel is lerövidíthette a második világháborút, és valószínűleg százezrek életét mentette meg.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.