Széttöredezett parlament, évek óta tartó politikai válság és a sokadik sikertelen országos választás után az ellenségeskedő pártoknak a tárgyalóasztalhoz kell ülniük, hogy egy koalícióval végre kormány kerüljön Bulgária élére – írta az Al-Jazeera.
Nem is olyan régen a bolgár politika még meglehetősen unalmasnak tűnt: Bojko Boriszov, a jobbközép Polgárok Bulgária Európai Fejlődéséért (GERB) vezetőjeként 2009 és 2021 között kormányozta az országot, súlyosabb buktatók és nemzetközi problémák nélkül. Belföldön és külföldön is egyaránt népszerű volt, rengeteget dolgozott az ország európai integrációján, a gazdaságot pedig egyenes úton tartotta.
A pártja korrupciós botrányai és a hatalommal való visszaélése miatt azonban 2021-ben a választáson leszerepelt, és képtelen volt új kormányt alakítani.
Azóta Bulgária választási hullámvasúton van, két év alatt öt alkalommal járultak a szavazók az urnákhoz, egyre kevesebb sikerrel. Sem a GERB, sem más politikai erő nem tud elegendő támogatást szerezni egy stabil kormány felállításához.
A GERB gyengébb, mint a múltban, de még mindig ellenálló és jól be van ágyazva, nem utolsósorban helyi szinten. A hatalomhoz vezető legbiztosabb útja a Nyugat-barát reformerek elcsábítása. Az utóbbiakat képviselő pártok azonban mérgezőnek tartják Boriszov pártját, és vonakodnak vele koalíciót kötni. Ez hatalmi vákuumot eredményezett.
Az április 2-án tartott legutóbbi szavazás eredménye, amelyen ismét egyetlen politikai párt sem szerzett egyértelmű többséget, megerősíti, hogy a politikai instabilitás hosszú távon is sújtani fogja Bulgáriát.
A központi választási hivatal által közzétett előzetes eredmények szerint a GERB a szavazatok 26,5 százalékával az élen végzett, minimális előnnyel a reformer Folytatjuk a Harcot (PP) és a Demokratikus Bulgária (DB) pártok koalíciója előtt, amelyek Boriszov fő kihívói.
Két év után a GERB-nek most először lesz esélye a kormányalakításra, amelyre két lehetősége van: egy nagykoalíció a PP–DB-szövetséggel, vagy bevonja az ország kisebb pártjait, hogy ezzel érje el a minimális létszámot.
Boriszov az első lehetőséget részesíti előnyben, mivel ezzel erősíthetné a hírnevét a Nyugat-barát politika zászlóvivőjeként. A hatalom Boriszovval való megosztása azonban mérgezett kehelynek bizonyulhat a PP–DB számára, amelynek választói a GERB-re nagyrészt a bolgár probléma részeként tekintenek, nem pedig megoldásként. Arról nem is beszélve, hogy
2022-ben a rövid életű PP–DB-kormány egy korrupciós vizsgálat során rács mögé dugta Boriszovot és a GERB vezetőségét – egy ilyen múlttal nehéz lesz kompromisszumot kötni.
Ezzel szemben a kisebb pártok alacsony népszerűsége, valamint a politikai megosztásuk hasonló fejtörést okozhat a GERB és a vezető reformer koalíció számára is. A főleg törökök által támogatott DPS már több korrupciós botrányon is túl van, az egyik tagját pedig maga az Egyesült Államok szankcionálta. A szocialista BSP ezzel szemben nyíltan oroszpárti, és a velük kötött koalíció katasztrofális lenne egy Nyugat-barát kormány számára.
Mivel sem a GERB, sem a PP–DB nem tudta összegyűjteni a politikai válságot lezáró kritikus szavazatszámot, Bulgária elnöki kormányzás alatt van. Rumen Radev elnök 2021 májusa óta az általa kinevezett ügyvivő kabineteken keresztül gyakorolja a végrehajtó hatalmat.
Mindenesetre hosszadalmas koalíciós tárgyalásokra lehet számítani, amelyek könnyen eredménytelennek bizonyulhatnak, és Radev maradhat a kormány élén.
A bolgár politikai patthelyzet nem sok jót ígér az ország politikai és gazdasági jövője szempontjából. A szomszédos Ukrajnában dúló pusztító háború, a magas infláció és a bizonytalan energiaellátás közepette egy demokratikus spirálban rekedve a EU legszegényebb országa nem képes egyről a kettőre jutni.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.