Kína váratlanul felvette a kapcsolatot Ukrajnával, az időzítés nem volt véletlen

Kína, miután több hónapig nyilvánvalóan vonakodott attól, hogy Moszkvával azonos szinten lépjen kapcsolatba Kijevvel, szerdán bejelentette, hogy különleges képviselőket küld Ukrajnába, és tárgyalásokat folytat valamennyi féllel a konfliktus lezárásáról.

A kínai állami média azt közölte, hogy Hszi Csin-ping elnök azt mondta Volodimir Zelenszkij ukrán elnöknek egy telefonhívásban – ez volt az első beszélgetés a vezetők között a háború kitörése óta –, hogy Peking az Ukrajna és Oroszország közötti béketárgyalások előmozdítására fog összpontosítani. Az állami média hozzátette, hogy Peking erőfeszítéseket tesz a tűzszünet mielőbbi megkötése érdekében.

A CNBC cikke szerint Zelenszkij azt mondta, hogy úgy véli, a kínai kapcsolatfelvétel „erőteljes lendületet ad majd kétoldalú kapcsolatunk fejlődésének”.

A felhívás időzítése – és Kína döntése, hogy követeket küld Ukrajnába –meglepte a biztonságpolitikai elemzőket, különösen amiatt, hogy Ukrajna nagyszabású ellentámadást készít elő az orosz erők ellen. Számos elemző úgy véli, hogy Kína alig várja, hogy megállítsa a konfliktus eszkalálódását, mivel Ukrajna egyre több katonai segítséget, eszközt kap a nyugati szövetségeseitől.

– mondta Max Hess, a Külpolitikai Kutatóintézet Eurázsia Programjának munkatársa a CNBC-nek. Ezt a nézetet osztja Olekszandr Musijenko katonai szakértő is, a kijevi Katonai és Jogi Tanulmányok Központjának vezetője. Mindazonáltal meglepte Kína hívásának időpontja, mivel arra számított, hogy várhat, és meglátja, hogyan halad az ellentámadás, mielőtt beavatkozna. „Biztos voltam benne, hogy Kína megvárja az ukrán ellentámadás eredményeit, és valószínűleg javasol valamit a tűzszünetről és béketárgyalásokról” – mondta. 

A megjegyzés felháborodást váltott ki az EU-ban, valamint Ukrajnában és más volt szovjet tagállamokban. Kína kénytelen volt kiadni egy nyilatkozatot, amelyben elhatárolta magát Lu megjegyzéseitől, és ragaszkodik ahhoz, hogy „Kína tiszteletben tartja a volt szovjet köztársaságok mint szuverén országok státuszát a Szovjetunió felbomlása után”.