Megroppanthatja a jelenleg ismert EU gerincét a teher, az átrendeződés, amely Ukrajna és a többi (potenciális) tagjelölt csatlakozásával a nyakába szakadna. Csupa szegény országról van szó, amelyeknek a vezetői tartják a markukat a bőségesen csordogáló EU-pénzek reményében.
A pénzszűkében lévő európai integrációs szervezet, de Európa egésze is keresi a megoldást, lásd a minapi granadai csúcstanácskozást, amelyen a várt egység helyett inkább a széthúzás, a véleménykülönbségek domináltak. Nyafogással ért véget a granadai mészárszék – írta a Politico. Az EU amúgy sincs a legjobb passzban, az apparátust, akárcsak az Európai Parlament (EP) tagjait (MEP), aggasztja a jövő évi választások bizonytalan kimenetele, az európai (szélső)jobboldal nem kizárható előretörése is.
Több mint 250 milliárd eurós pluszkiadást jelent az új tagok hulláma az EU-nak. Ezt a pénzt a jelenlegi EU-tagoknak kell összeadniuk, mindenekelőtt a stagnáló gazdaságú
Németországnak, a legnagyobb nettó befizetőnek, amely 2021-ben több mint 21 milliárd eurós pluszátutalást teljesített az EU-számlára.
A fő haszonélvező Ukrajna, amely a 250 milliárd euró több mint kétharmadára tarthat igényt. Kijev csatlakozása felborítja az EU közös agrárpiacát-politikáját, a CAP-ot, az Európai Zöld Megállapodást (European Green Deal), annak részeit, a tiszta vizet-levegőt, az egészséges élelmiszereket a fogyasztóhoz eljuttató Farm to Fork és a biológiai sokféleséget előmozdító Biodiversity stratégiákat. És akkor még nem volt szó az ukrajnai újjáépítés költségeiről, amelyekről ma kevesen akarnak beszélni a helyzet, a donorok bizonytalansága, vonakodó elköteleződése miatt. A háború további menetét, az esetleges béketárgyalások kimenetelét felelős európai politikus ma nem jósolgatja.
Kicsit úgy áll a helyzet, mint a mondásban: ne igyál előre a (még le nem ölt) medve bőrére. És a medve köszöni szépen, viszonylag jól van. Eddig a vártnál szívósabban élte túl a nyugati szankcióhullámokat, és hatalmas tempóban állította át – igaz, változó sikerrel – a gazdaságát, mindenekelőtt energiahordozó exportját a „keleti vágányra”. A földrajzilag Európához sorolt medve távolból, de figyelmesen követte a granadai eseményeket – és egy rakétájával a minap több mint ötven embert ölt meg Harkov mellett, amiről mélyen hallgat a Kreml-közeli média.
Ukrajna gazdasága, a tavalyi, legalább egyharmados GDP-visszaesés után, kijevi kormányforrások szerint 2023 első hét hónapjában 2,2 százalékkal nőtt – jelenti a CNN a Reutersre hivatkozva. A Világbank óvatosabb, 2023 egészére legfeljebb félszázalékos bővülést prognosztizál, ami alacsony szinten való stagnálást jelent. Tegyük hozzá: az ukrajnai helyzetről szóló statisztikák, éppen a források bizonytalansága miatt, nagy tűréshatárokkal értelmezendők.
Jön a tél, amikor az oroszok várhatóan ismét az ukrán energiabázist fogják bombázni, hogy a lakosságot szembefordítsák az egyre idegesebb vezetéssel,
Zelenszkij elnökkel, akivel szemben érezhetően megnőtt a Nyugat, mindenekelőtt a támogatásban kulcsfontosságú Biden-kormányzat gyanakvása. Macron francia elnök és Scholz német kancellár verseng az Ukrajnának nyújtott katonai támogatásban az európai elsőségért, azonban az USA csendben igyekszik csökkenteni elkötelezettségét.
Az amerikai bizalmatlanságot mindenekelőtt a kijevi vezetés optimista helyzetjelentései és a harctéri valóság közti táguló hézaggal magyarázzák – persze nem hivatalosan. Európa kezdi felfogni, hogy
ha jövőre visszatér a Fehér Házba Donald Trump, a helyzet gyökeresen megváltozhat, Brüsszel számára rossz irányba fordulhatnak a dolgok.
Ezt a bizonytalanságot tetézi a biztos vállalás, hogy az EU nagy szerepet fog játszani (a maradék?) Ukrajna újjáépítésében, a tehervállalásban és Kijev (és további legalább nyolc potenciális tagjelölt) EU-taggá válásának támogatásában.
A két folyamat időben nagyjából párhuzamosan következhet be, ami nem jó hír sem Brüsszelnek, sem Berlinnek és Párizsnak, mert hatalmas erőforrásokat fog lekötni egy olyan időszakban, amelyet a jövő történetírói vélhetően nem az EU legjobb periódusai között fognak említeni. A világgazdasági átrendeződés, Oroszország mint szállító kiesése folytán Németország és az unió többi állama pótlólagos energiaköltsége (ennek folytán termékei/szolgáltatásai magasabb önköltsége, csökkenő világpiaci versenyképessége) megváltoztathatja a nyugati erőviszonyokat elsősorban az USA, de Japán, Dél-Korea javára is.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.