Az embercsempészet a leggyorsabban növekvő illegális vállalkozássá válik a világon

A csempészek kulcsfontosságú szereplők az illegális migráció működésében, és a bevándorlók vagyonokat hajlandóak fizetni nekik azért, hogy a hivatalos útvonalakat megkerülve juthassanak be Európába. Az embertömegek növekedésével pedig ezek a bűnözők egyre gazdagabbá és veszélyesebbé válnak.

Az Európai Unióba érkező migránsok száma az elmúlt egy évben az egekbe szökött. A jelenlegi helyzet a 2015–2016-os válságra emlékeztet, amelynek során a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) adatai alapján 1,3 millió ember vándorolt be illegálisan Európába a Közel-Keletről és Afrikából, a kényelmes élet reménye pedig a geopolitikai és gazdasági kockázatok mellett vonzóbb, mint valaha.

A csempészek két fő útvonalat használnak, hogy a bevándorlókat átjuttassák az európai határokon: a Földközi-tengert és a Balkánt. A tengeri útvonal rövidebb – mindössze nyolc-tíz órát vesz igénybe – és a migránsoknak nagyobb esélye van arra, hogy bejutnak a kontinensre, azonban sokkal veszélyesebb is, és rengetegen fulladnak meg az Olaszország felé tartó úton.

A balkáni sokkal hosszabb és drágább, de biztonságosabb is. A több száz kilométeres út során a csempészek az erdőkön keresztül utaztatják az embereket, hogy észrevétlenül tudjanak eljutni a magyar vagy az osztrák határhoz. Ha ezen át tudnak jutni, akkor menedékjogot kérhetnek, függetlenül attól, hogy miért utaztak az unióba.

Az elmúlt évek legsúlyosabb terrortámadásainak elkövetői szinte kivétel nélkül így érték el Európát, a hibás határellenőrzés miatt pedig a csempészek fegyvereket és más illegális árukat is be tudnak juttatni a blokkba.

A bűnözők szolgáltatásai drágák: nem ritka, hogy barátok és családtagok összeadják az erőforrásaikat, vagy uzsorásokhoz fordulnak, hogy egyetlen személy átjutását finanszírozni tudják, aki később nagyobb társaságokat is maga után tud vinni. A kereslet meredek növekedése mellett pedig nem meglepő, hogy az illegális migráció rendkívül jövedelmezővé vált.

– mondta Luigi Achili migrációs szakértő.

Sok európai tisztviselő az embercsempészetnek tulajdonítja a migránsválságot, és annak megoldását a bűnözők ellehetetlenítésében látják, többek között a kiindulási országok támogatásával. Az elmúlt egy évtizedben azonban kifinomult hálózatok épültek ki, a csempészek munkáját pedig már nemcsak a saját bandáik, hanem egész helyi közösségek és a hatóságok is segítik – akik egyik kézzel az uniós támogatást, a másikkal a kenőpénzt veszik át, és hagyják, hogy az útvonalak nyitva maradjanak.

Emiatt ismét felerősödött az a nézet, hogy az észak-afrikai országok finanszírozása helyett az EU-nak a saját határait kellene megerősítenie, hiszen megfelelő védelem mellett túl drágává válhatnak a meglévő útvonalak, amelyek a csempészeket és a migránsokat egyaránt elriaszthatják.