Az USA nem tart attól, hogy az olajhatalmak beavatkoznának az izraeli háborúba
Joe Biden amerikai elnök energiaügyi tanácsadója szerint bízni lehet abban, hogy az arab olajexportáló országok nem vetik be az olajfegyvert a Gázai övezetben zajló izraeli hadműveletek ellenére sem. Amos Hochstein a Financial Times című londoni üzleti napilap hétfői kiadásának nyilatkozva kijelentette:
két háború is zajlik a világban, az egyikben a világ harmadik legnagyobb olajtermelője, Oroszország érintett, a másik a Közel-Keleten folyik, ahol rakéták röpködnek az olajtermelő helyszínek közelében, az olajárak mégis idei mélypontjuk közelében járnak.
Biden tanácsadója szerint ez azt mutatja, hogy meglehetősen jól kezeljük a helyzetet. Hangsúlyozta, hogy
az utóbbi két évben nagyon erős együttműködés és koordináció alakult ki a termelők és a fogyasztók között az energiasokkok elkerülése érdekében.
Az olajat, amióta csak kereskedelmi termékké vált, visszatérően fegyverként használták, így ez a lehetőség folyamatosan aggodalom forrása, de most nem történt meg – fogalmazott az amerikai energiaügyi megbízott. A Financial Times felidézi, hogy a Kőolaj-exportáló Országok Szervezete (OPEC) és több más külső nagy termelő informális szerveződésének (OPEC+) Perzsa-öböl menti tagországai elutasították az olajembargó bevezetésére szóló iráni felhívást, amelyet Teherán a Gázában folyó izraeli hadműveletek elleni tiltakozásul indítványozott.
Az üzleti napilap iparági forrásai szerint azonban a hordónként 77 dollár környékén – négyhavi mélyponton – járó nyersolajárak és az izraeli hadműveletek szította indulatok nyomán születhet további termeléscsökkentési döntés. Szaúd-Arábia, az OPEC legnagyobb termelője, valamint Oroszország – az OPEC+ legnagyobb külső olajtermelője – az év végéig az árak szinten tartása érdekében már csökkentette kitermelését, a szaúdiak napi egymillió, Oroszország napi 300 ezer hordóval.
Amos Hochstein azonban a Financial Timesnak nyilatkozva úgy fogalmazott: egyetértés született az amerikai, a közel-keleti és más termelőkkel arról, hogy van egy határ, ameddig az árakkal el lehet menni a világgazdasági növekedésre gyakorolt negatív hatás nélkül. A Fitch Ratings nemzetközi hitelminősítő Londonban ismertetett legutóbbi tanulmányában közölte, hogy alapeseti előrejelzése –amelyet minősítési értékeléseihez használ számítási modellként – 2024 egészére 75 dolláros hordónkénti világpiaci átlagárat valószínűsít a globális alaptípusnak tekintett északi-tengeri Brent nyersolaj esetében az idei évre várt 80 dollár/hordó Brent-átlagárfolyam után.
Formálódik Izrael ellen az egységes iszlám világSzíria és Irán szerint az összes arab országnak közös álláspontot kell kialakítania a palesztinok védelmében. |
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.