Franciaország: még három évig felső limit nélkül érkezhetnek gazdasági bevándorlók

Emmanuel Macron francia elnök péntek este aláírta az új bevándorlási törvényt, egy nappal azután, hogy az alkotmánybíróság szerepét betöltő francia alkotmánytanács törölte a parlament által megszavazott változatban szereplő intézkedések mintegy negyven százalékát.

A kilenc alkotmánybírót a jobboldali Köztársaságiak azzal vádolták meg, hogy „jogállami puccsot” követtek el, ezért új törvényt sürgetnek, míg a Marine Le Pen vezette Nemzeti Tömörülés népszavazást tart szükségesnek a bevándorlásról. A december 20-án megszavazott törvény 86 cikkelye közül 35-öt teljesen vagy részben kivett a szabályozásból az alkotmánytanács, ezek elsősorban azok a szigorítások, amelyek a kormánytöbbség és a jobboldal közötti megállapodás eredményeként kerültek a szövegbe.

Laurent Fabius, az alkotmánytanács elnöke pénteken a France5 közszolgálati televízió egyik műsorában nagyon aggasztónak nevezte az alkotmánybírók döntésének megkérdőjelezését. Visszautasította azt a feltételezést, hogy politikai döntés született, kiemelve, hogy az alkotmányellenes passzusok visszavonása „tisztán jogi” döntés volt.
A törvény szövege a szombati hivatalos közlönyben jelent meg, s a prefektusok már meg is kapták az első végrehajtási utasításokat.

A kilenc alkotmánybíró kivette az új szabályozásból egyebek mellett a kanadai mintára bevezetett kvótákat, amelyek 

alkotmányellenesnek minősítette a szociális támogatásokhoz való hozzáférés szigorítását, amely különbséget tett európai uniós és nem uniós állampolgárok között, és nem támogatta a családegyesítés feltételeinek szigorítását, ahogy azt sem, hogy a külföldi diákoknak ezentúl kauciót kelljen letétbe helyezniük, amely fedezi a hazautazásuk költségeit.

Benne maradt a törvényben a kormány eredeti javaslata, amely két pilléren nyugszik: szigorúbban lép fel a bűnelkövető külföldiekkel szemben, és megkönnyíti a kitoloncolásukat, valamint a munkaerőhiánnyal küzdő ágazatokban feketén dolgozó külföldiek helyzetét legalizálja, miután a prefektusok egyéni elbírálás alapján és a munkáltató előzetes beleegyezése nélkül is munkavállalási és tartózkodási engedélyt adhatnak az ilyen helyzetben lévő több százezer embernek.

Gérard Larcher, a szenátus Köztársaságiakhoz tartozó elnöke pénteken azt kérte a kormánytól, hogy terjesszen a parlament elé új szöveget, amely összhangban van pártja és a kormánytöbbség közötti megállapodással, ezt azonban Gérald Darmanin belügyminiszter azonnal elutasította.

A törvénytervezet elfogadása egy hónappal ezelőtt kisebb kormányválságot is okozott, miután a kormánypártból 27-en nemmel szavaztak, 32-en pedig tartózkodtak, míg a jobbközép Köztársaságiak és Marine Le Pen pártja egyöntetű igennel szavazott a nemzetgyűlésben, s ideológiai győzelemként értékelte, hogy a nemzeti preferencia elve bekerült a javaslatba. Aurélien Rousseau egészségügyi miniszter másnap lemondott, míg más, a törvény ellen szót emelő kormánytagok a két héttel ezelőtt kinevezett új kormányban nem kaptak helyet.