Törvényjavaslat született a rákosrendezői beruházásról – a kisföldalattit biztosan meghosszabbítják, de igény volna a 4-es metró bővítésére is

„A tegnap megjelent nemzetközi megállapodás sajnos több kérdést vet fel, mint ahány választ ad. Világosan lehet látni, hogy a beruházó mit kap a magyar adófizetőktől, a magyar kormánytól, de sajnos az nem világos, hogy mit ad majd cserébe” – mondta Karácsony Gergely főpolgármester pénteken a rákosrendezői területen megvalósuló óriásberuházás miatt tartott sajtótájékoztatón. 

A politikus szerint a terület értéke „súlyos százmilliárdokokat ér”, és eddig csak a beruházási értéket lehetett megismerni. Lázár János építési és közlekedési miniszter korábban azt mondta, hogy akár 10 milliárd euró, azaz 4000 milliárd forint lehet a területfejlesztés összköltsége, de az nem derült ki, hogy pontosan mi valósul meg. A sajtótájékoztatón a főpolgármester elmondta, hogy 

Karácsony hozzátette, az M1-es meghosszabbításának akkor lenne értelme, ha mind az infrastruktúrát, mind a járműparkot teljesen felújítják, az új állomásokat pedig összekapcsolják az 1-es és a 2-es villamosokkal is. „Nem tűnik elégnek az a nagyjából 300 milliárdos beruházási összeg, amelyet a kormány ezekhez beruházásokhoz társít” – mondta Karácsony. Hozzátette, hogy megépülhetne a ferihegyi gyorsvasút is, ezáltal ez az ingatlanfejlesztés turisztikai beruházás lenne. 

Tóth József, a XIII. kerület polgármestere szerint a városrendező ügye több mint fél évszázados ügy, a beterjesztett törvényjavaslat egy „laza szöveg”, amelyben nem jelenik meg a befektetőnek a vállalása. A polgármester üzent Karácsonynak: 

Molnár Csaba, a XIV. kerület polgármestere azt mondta, hogy a helyiek bevonása nélkül ne valósulhasson meg a projekt. A polgármester szerint 

Hol épülhet fel az új fővárosi városrész?

A rákosrendezői terület eredetileg teherpályaudvar volt, amelyet mára már csak részben használ a MÁV. Egy 1,3 millió négyzetméteres, tehát 130 hektáros területről van szó Budapest szívében, a XIII. és a XIV. kerület határán. Mostanra nagyrészt illegális hulladéklerakóként használják, emiatt nemcsak a terület, hanem a talaj is szennyezett.

Éppen ezért Lázár János a terület feltárását javasolta a kabinetnek. A magyar állam a többségi tulajdonos, de kisebb részben magántulajdonosok is vannak az érintett részen. Első lépésként a rehabilitáció indul meg, ha ez megvan, akkor következhet az Andrássy út meghosszabbítása. A tárcavezető korábban jelezte, hogy a vasútnak még részben szüksége van a területre, és az államnak az is célja, hogy maradjon közösségi célú funkció is.