Klíma helyett hadsereg – óriásit fordult az Európai Unió

Egyre nő az Európai Unióban a klímaváltozási szabályozásokkal szembeni ellenállás, az elhúzódó orosz–ukrán háború mellett pedig sorra robbannak ki a konfliktusok világszerte. A tagállamok emiatt elkezdtek hátat fordítani a gazdaság zöldítésének, és inkább a védelmi beruházásokra koncentrálnának – írta a Financial Times.

A szigorodó nemzeti költségvetések mellett a tagállamok 10 milliárdról 1,5 milliárd euróra csökkentenék a belföldi innovációt ösztönző uniós alapot, és kikötnék, hogy azt csak védelmi célú projektekre lehet felhasználni, míg a zöldtechnológiák vagy a klímavédelmi beruházások ki lennének zárva.

Ezzel párhuzamosan pedig az Európai Beruházási Bankra (EBB), a világ legnagyobb hitelezőjére is jelentős nyomás nehezedik, hogy több projektet finanszírozzon a blokk arzenáljának megerősítéséhez.

– mondta Vincent Van Peteghem belga pénzügyminiszter. Bár a zöld átmenet továbbra is prioritást élvez, és a blokk 2026-ig rendelkezésre álló, 800 milliárd eurós Európai Szuverenitási Alapja részben fedezi ezt a finanszírozási igényt, Van Peteghem szerint új hangsúlyt kapott a „stratégiai autonómia, a versenyképesség és a védelem”.

A legutóbbi, decemberi EU-csúcstalálkozón a tagállamok vezetői jelezték, hogy inkább 1,5 milliárd eurónyi többletforrást szeretnének biztosítani a blokk védelmének megerősítésére, miután az Európai Bizottság egy újabb támogatási rendszer, a Stratégiai Technológiai Platform (STEP) létrehozását jelentette be, amelyen keresztül újabb 10 milliárdot fordítanának a klímavédelmi projektekre.

A Bizottság javaslata szerint a STEP 3 milliárd eurót tartalmazott volna az InvestEU fenntartható projektjeihez; 500 milliót a Horizon Europe tudományos és kutatási programnak; 5 milliárdot az Innovációs Alapnak, amely az alacsony szén-dioxid-kibocsátású technológiákat célozza; valamint 1,5 milliárdot az Európai Védelmi Alapnak, amely a védelmi ágazatban végzett kutatásokat támogatja.

– jelentette ki Jules Besnainou, a Cleantech for Europe iparági csoport ügyvezető igazgatója. Az EBB-vel szemben hasonló aggályok merültek fel, amely bár nemrég bejelentette, hogy 8 milliárdot fordítana az „európai biztonságot fokozó beruházásokra”, a tiltólistájukról nem vették le az alapvető védelmi projekteket, például a fegyverek és katonai felszerelések gyártását.

A 27 tagállam vezetői csütörtökön ülnek össze, hogy megpróbálják jóváhagyni az Ukrajnának szánt 50 milliárd eurós pénzügyi segélycsomagot, amely Magyarország a brüsszeli fenyegetések ellenére továbbra is blokkol. Európának ugyanis a saját védelmére is összpontosítania kell, főleg a jelenlegi geopolitikai feszültségek mellett.

Az uniós országoknak nehézséget okoz a lőszerek és más fegyverek hazai termelésének növelése, hogy pótolni tudják az Ukrajnának eddig szállított mennyiséget, és valószínűleg nem tudják teljesíteni a márciusig kitűzött célt, miszerint évente 1 millió tüzérségi lövedéket kell előállítaniuk.

– olvasható Németország, Hollandia, Dánia, Dánia, Észtország és a Cseh Köztársaság vezetőinek írt közös levelében a Financial Timesnak.

Az éghajlattal kapcsolatos kiadások eközben továbbra is magasak, de így is kevésnek bizonyulnak Brüsszel szerint, a becslések szerint ugyanis az üvegházhatású gázok kibocsátásának 2040-ig történő 90 százalékos csökkentése évente 1,5 ezermilliárd eurónyi beruházást igényelne.