A Magyar Nemzeti Múzeum mellett még öt másik intézmény tartozik majd Demeter Szilárdhoz
Csák János kultúráért és innovációért felelős miniszter Demeter Szilárdot bízta meg a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatói feladatainak ellátásával.
Fotó: Máthé Zoltán / MTI
A Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatói posztjára benyújtott valamennyi, a pályázati feltételeknek megfelelő pályázatot – a vonatkozó jogszabályi előírások alapján felkért – szakmai bizottság véleményezte, és javaslatot terjesztett fel Csák János miniszternek. Demeter Szilárd március 6-án kezdi meg főigazgatói munkáját a Magyar Nemzeti Múzeum élén.
Csák János az M5-ön ma este részletesen is beszámolt arról, pontosan mivel bízta meg az új főigazgatót:
létrehozzák a Széchényi Ferenc Közgyűjteményi Központot,
amely úgy működik majd, mint egy holding. Hat intézmény fog alá tartozni:
- a Magyar Nemzeti Múzeum,
- az Országos Széchényi Könyvtár,
- a Petőfi Irodalmi Múzeum,
- a Magyar Természettudományi Múzeum,
- az Iparművészeti Múzeum
- és a Vendéglátóipari Múzeum.
Demeter Szilárdról elmondta: alapvetően filozófus, de azon ritka emberek közé tartozik, aki dolgozott az Európai Unióban, nagy intézményrendszert vezetett, és megtartotta az irodalmi alkotóképességét is. Mert a kultúra reneszánsz embert kíván. De olyat, aki nemcsak értelmezni képes, hanem megszervezni is képes a világot – hangsúlyozta a miniszter.
A tíz pályázó egyike azzal a forradalmi gondolattal állt elő, hogy ütőképes intézmény szükséges ahhoz, hogy a magyar örökséget, a magyar identitást megjelenítő, a régészetitől más tárgyi emlékeken keresztül irodalmi emlékekig egyben lehessen megmutatni – mondta Csák János. Kiemelte: ütőképes, jó intézményrendszerre van tehát szükség, amelytől azt várja, hogy az erőket egyesítve sokkal hatékonyabban tudja majd az átfedéseket megszüntetni, az erőforrásokat összehozni, kifejezni és megjeleníteni a magyar géniuszt.
Csák János kiemelte: egy szellemi egzisztenciális veszélyhelyzetben hoznak létre egy olyan intézményt, amelynek a vezetője az erőt mintegy lándzsahegyként tartva képes kifejezni a magyar kultúra, a magyar identitás, a magyar kötődések rendszerét nemcsak egy kiállításban, hanem az év minden napján.
Kifejtette: a kultúra kötődést és tiszteletet is jelent, amelyet versenyképesen kell bemutatni az európai, a magyar emberi kötődéseinket vagy a keresztény kötődéseinket nem támogató alternatív kínálat ellen.
Kitért az úgynevezett térségi programok fontosságára is. Mint mondta, minden helyi közösségben vannak „motoremberek”, akik képesek mozgósítani a többieket, de erre rá lehet segíteni például egy levéltári foglalkozással. Jelenleg 43 járásban vannak különféle térségi programjaik, és áprilistól már 83 járásban lesznek jelen.
Fotó: Máthé Zoltán / MTI
Hozzátette: akik a helyi kötődéseket nem becsülik a saját idejükben vagy a múltra visszatekintve, azokat úgy szokták hívni, hogy gyökértelenek. Azok nagy bajban vannak, ugyanis nem lesz, akihez forduljanak.
Beszélt a Határtalanul programról is, amelynek célja, hogy minden magyar középiskolás legalább egyszer a határon túli területekre is eljusson. Hozzátette: a Bethlen Gábor Alapítványon keresztül rengeteg külhoni programot támogatnak, a Kulturális és Innovációs Minisztérium például a Kolozsvári Magyar Napokat, a Vásárhelyi Magyar Napokat, a Brassói Magyar Napokat.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.