Emmanuel Macron átvenné Európa irányítását

Emmanuel Macron meglátta, és próbálja megragadni az európai vezető szerepre törés lehetőségét. Mivel az Egyesült Királyság már nem tagja az Európai Uniónak, a német vezetés pedig belpolitikai válsággal küzd, Franciaország maradt a legerősebb államnak az integrációban. Macron így a kontinens meghatározó külpolitikai szereplőjévé válna. A francia elnök ambícióját pedig igencsak megtámogatja a biztonságpolitika terén az atomarzenál adukártyája. Az unióban ugyanis már csak Franciaország rendelkezik atomfegyverrel. 

Keményvonalas külpolitika

Az Egyesült Államok európai védelmének lejjebb csavarásával az egyes országok katonai erejével párhuzamosan előtérbe helyeződik az akarat a közös kül- és biztonságpolitika meghatározásában. A lehetőséget pedig Emmanuel Macron meg is ragadja. 

A francia elnök kemény hangot üt meg Oroszországgal szemben az ukrajnai invázió miatt, de a másik közeli konfliktusban is: figyelmeztette Benjámín Netanjáhú izraeli miniszterelnököt, hogy a palesztinoknak a gázai övezeti Rafah városából történő erőszakos elszállítása háborús bűn lenne, pedig anélkül vérfürdő lehet.

Emmanuel Macron február óta többször hangoztatta: nem zárja ki a lehetőségét, hogy katonákat küldjön Ukrajnába . Ezzel pedig megosztotta a NATO-tagokat, mert míg Lengyelország és Finnország hasonló álláspontra helyezkedett, addig a szebb időkben az EU legerősebb gazdaságát adó Németország vezetése határozottan elhatárolódott az ötlettől, mint ahogy Franciaország legtöbb katonai szövetségese is.

Macron célja a kijelentésével a stratégiai többértelműség lebegtetése volt – azaz hogy Oroszország ne tudja megítélni, Európa meddig menne el Ukrajna megsegítésében. Egy magas rangú amerikai tisztviselő szerint a francia elnök nem érte el a célját. Az illető a Bloombergnek úgy vélte, hogy Macron ezzel rákényszerítette Olaf Scholz német kancellárt arra, hogy kizárja a csapatok ukrajnai bevetését. Ezzel Európa nyíltan megüzente Vlagyimir Putyin orosz elnöknek, hogy hol húzta meg a vörös vonalakat. Más tisztviselők pedig azt mondták a hírügynökségnek, hogy a nézeteltérés ráirányította a figyelmet arra a tényre: valójában már több nyugati országnak is vannak katonái Ukrajnában, hogy a háttérből segítsék a honvédőket.

Európa egységes katonapolitikai hozzáállása azonban egyre jobban felértékelődik. Az év végén az amerikai támogatás bénult meg, ahogy az Egyesült Államok belépett az elnökválasztás évébe. A republikánusok és a demokraták harca miatti bénakacsa-vezetés várhatóan még egy évig kitart, így Ukrajna támogatásának java része Európára marad. Ennek tetejébe Vlagyimir Putyin elsöprő többséggel szerzett felhatalmazást a választóktól a sokadik elnöki ciklusára márciusban, ami újult erőt adhat az oroszok támadásának. Ráadásul túl kevés hadi ellátmány érkezik az ukránoknak, ami még sürgetőbbé teszi Európa egységes, támogató fellépését.

Emmanuel Macron az orosz–ukrán háborút a júniusi európai parlamenti választások központi kampánytémájává tette az országában: azt állítja, hogy szélsőjobboldali ellenfele, Marine Le Pen az orosz elnök szövetségese. Védelmi minisztere, Sebastien Lecornu pedig kedden arról beszélt: egyre világosabb, hogy Oroszország fenyegetést jelent a franciák számára, így nem engedhetnek meg orosz győzelmet. A kemény szavak és a bizonsági ijesztgetések ellenére a kormánypárt népszerűsége 10 százalékkal marad el a radikális jobboldalétól.

Emmanuel Macron eddig inkább csak beszélt

A francia államfő mellszélességgel kiáll amellett, hogy az unió nevében Csehország 800 ezer, még szovjet gyártású lőszert szerezzen be és adjon át az ukránoknak. Teszi ezt úgy, hogy eddig egy eurót sem ígért a vásárláshoz, míg Németország 300 milliót.

A háború kezdete óta Franciaország messze kevesebb segélyt adott Ukrajnának a szövetségeseihez képest. A franciák az ukrajnai háború két évvel ezelőtti kirobbanása óta 1,7 milliárd euró értékben nyújtottak katonai támogatást az ukránoknak, míg például Németország 9,36 milliárdot adott januárig a Kieli Intézet Ukrajnának nyújtott támogatási nyomkövetője szerint. Igaz, a francia védelmi minisztérium adatai azt mutatják, hogy 2,6 milliárd euró értékben szállítottak katonai segélyt tavaly év végéig a megtámadott országnak.