Nincs olyan európai ország, ahol a többség katonák küldésével támogatná Ukrajnát – állapítható meg a Századvég Európa Projekt-kutatásából. A felmérés alapján készült elemzés annak kapcsán tárta fel az európai közvélemény álláspontját az ukrajnai harctéri szerepvállalásról, hogy Emmanuel Macron francia elnök több nyilatkozata keretében is az európai országok katonai beavatkozásának szükségességét sugalmazta a háborúban álló Ukrajnában.
Fotó: AFP
Macron kijelentései veszélybe sodorhatják Európát
Nagy visszhangot váltott ki a nemzetközi és európai közbeszédben, hogy Emmanuel Macron február 27-én az általa összehívott párizsi csúcstalálkozón nem zárta ki annak lehetőségét, hogy „hivatalos formában szárazföldi csapatokat küldjenek” Ukrajnába, Oroszország megállítása érdekében.
Magyarország azonnal leszögezte, hogy a továbbiakban sem fog katonákat, illetve fegyvereket küldeni az ukrajnai harctérre,
továbbá egyebek mellett Németország, Olaszország és Spanyolország is elhatárolódott a francia államfő kijelentésétől. Ezenfelül Vlagyimir Putyin orosz elnök nukleáris fegyverek bevetését helyezte kilátásba azon országok ellen, amelyek harci alakulatok küldésével segítenék Kijevet.
Macron a későbbiekben megerősítette, hogy a nyugati katonai beavatkozással kapcsolatban minden egyes szava „kimért, átgondolt és megfontolt” volt, majd a március eleji prágai látogatásán a francia elnök gyávasággal vádolta az európai országokat, amiért nem küldenek katonákat Ukrajnába.
Az európai közvélemény határozottan ellenzi a katonai beavatkozást
Fontos hangsúlyozni, hogy Emmanuel Macron elnök katonai intervenciót vizionáló nyilatkozatai szöges ellentétben állnak az európaiak elvárásaival – írta a Századvég. A kutatási adatok tanúsága szerint
az uniós és brit polgárok több mint kétharmada (67 százaléka) ellenzi, hogy az országa katonai csapatokat küldjön Ukrajnába,
valamint egyetlen vizsgált európai országban sincsenek többségben azok a válaszadók, akik katonák bevetésével segítenék Kijevet.
A felmérés eredményei elválaszthatatlanok attól a ténytől, hogy a nyugati katonai erők esetleges ukrajnai jelenléte az orosz–ukrán háború azonnali kiszélesedésével, az európai országok hadviselő féllé válásával, továbbá a civil és katonai áldozatok számának drámai növekedésével járna.
