Mekkora valójában Oroszország nukleáris arzenálja?

Vlagyimir Putyin elnök szerdán figyelmeztette a Nyugatot, hogy Oroszország technikailag készen áll az atomháborúra, és ha az Egyesült Államok csapatokat küldene Ukrajnába, azt tömegpusztító fegyverekkel torolnák meg. Az elmúlt évtizedekben azonban nukleáris arzenáljuk jócskán összezsugorodott, sok kritikus szerint csak üres fenyegetésekről van szó – írta a Reuters.

Az ukrajnai konfliktus kirobbanásával, a hidegháború vége óta először az atomháború fenyegetése ismét valósággá vált Európa számára. Oroszország bejelentette, hogy fel vannak készülve a nukleáris fegyverek bevetésére – csak az a kérdés, hogy Moszkva blöfföl-e, vagy tényleg fel kell készülnünk a világvégére.

Mekkora az orosz nukleáris arzenál?

Oroszország, amely a Szovjetunió atomfegyvereinek túlnyomó részét örökölte, a hivatalos adatok alapján a világ legnagyobb nukleáris fegyverkészletével rendelkezik. Az Amerikai Tudósok Szövetsége szerint mintegy 5580 atombomba van Putyin irányítása alatt.

Bár ebből körülbelül 1200 darabot nyugdíjaztak az utóbbi években, a robbanófejek nagyrészt sértetlenül vannak tárolva, és rövid idő alatt élesíthetők. A maradék, több mint négyezer darab bármikor bevethető, de ebből csak 1710 robbanófej van beszerelve különböző fegyverekbe:

• 870 szárazföldi ballisztikus rakétákban van;
• 640-et tengeralattjárók fedélzetén szállítanak;
• körülbelül 200-at pedig nehézbombázókról lehetne ledobni.

Ilyen számok mellett Moszkva önmagában többször is elpusztíthatná a világot, ahhoz képest, hogy arzenálja messze elmarad a hidegháborús Szovjetunió 40, valamint az USA 30 ezer robbanófejétől.

Oroszország mikor vetheti be az atomfegyvereit?

Moszkva 2020-ban közzétett nukleáris doktrínája határozza meg azokat a feltételeket, amelyek mellett az orosz elnök fontolóra venné a nukleáris fegyverek bevetését: válaszként egy nukleáris vagy más tömegpusztító fegyvereket használó támadásra, vagy hagyományos fegyverek Oroszország elleni bevetésére, ha „az orosz állam létezése kerül veszélybe”. A második pont pedig kellően tágan van megfogalmazva ahhoz, hogy egy ukrajnai NATO-missziót is magában foglaljon.

Washington a 2022. évi nukleáris helyzetértékelésében arra figyelmeztetett, hogy Kína mellett Oroszország is újra elkezdte bővíteni és modernizálni az atomfegyvereit. A FAS jelentése szerint azonban egyelőre még egyik ország sem növelte meg a robbanófejek és a kilövőállomások számát.

A bővítéssel azonban valószínűleg a nukleáris fegyverek tesztelése is visszatérhet – ezt Putyin is megerősítette, nem sokkal azután, hogy Oroszország kiszállt az ENSZ átfogó atomcsendszerződéséből (CTBT). Még ha bevetésre nem is kerülne sor, a tesztekkel Moszkva megmutathatná, hogy nem riad vissza a tömegpusztító fegyverek bevetésétől, ha sarokba szorítják.

Ki adhat parancsot egy nukleáris támadásra?

Hivatalosan csak az orosz elnök dönthet az atomfegyverek bevetéséről. Az amerikaiakhoz hasonlóan Putyin mellett is mindig ott van a „nukleáris aktatáska”, amely az aktiváláshoz szükséges kódokat és a kilövés engedélyezéséhez szükséges „vörös gombot” is tartalmazza. Állítólag azonban az orosz védelmi miniszter, Szergej Sojgu, valamint a vezérkari főnök, Valerij Geraszimov is rendelkezik ilyen aktatáskával.

Ez lényegében egy kommunikációs eszköz, amely összeköti az elnököt a katonai felső vezetéssel, majd onnan a rakétaerőkkel a szigorúan titkos „Kazbek” elektronikus parancsnoki és irányítási hálózaton keresztül.

Ha pedig Oroszországot nukleáris támadás érné, Putyin aktiválhatná az úgynevezett „Halott Kéz” rendszert is – ez egy számítógépes rendszer, amely az orosz vezetés elpusztulása után automatikusan aktiválni tudja az ország arzenálját, és a sírból állna bosszút az Egyesült Államokon és Európán.