Mi lenne, ha a választásokon csak a nők szavazhatnának?

A német szüfrazsettek több mint egy évszázada, 1918-ban harcolták ki a nők számára a szavazójogot, és a Deutsche Welle eljátszott a gondolattal, hogyan nézne ki az ország, ha kizárólag a nők szavazhatnának, melyik pártok lennének hatalmon és milyen döntések alakultak volna másképpen.

A nők ma körülbelül ugyanolyan arányban járulnak az urnákhoz, mint a férfiak, a pártpreferenciáik között azonban megfigyelhetőek különbségek. Angela Merkel volt kancellár pártja, 

 Ennek valószínűleg az lehetett az oka, hogy a CDU a keresztény és családi értékekre összpontosított, nyilatkozta a portálnak Elke Wiechmann, aki a nők politikai képviseletét kutatja a Hageni Egyetemen.

„Ez azonban megváltozott, ahogy a vallás, a család és a családi élet kevésbé lett központi kérdés a nők számára. Úgy gondoljuk, hogy egy ideig Angela Merkel a párt politikája ellenére is adhatott még némi pluszt a CDU-nak a nők körében. Ennek azonban vége lett, amikor Merkel korszaka véget ért” – fogalmazott.

Amikor Merkel nem indult újra a legutóbbi, 2021-es választáson, a CDU szinte teljesen elvesztette előnyét a női szavazók körében.

Milyen parlamentet választanának a nők?

A legutóbbi választáson a nők progresszívebben szavaztak, mint a férfiak. Ha kizárólag rajtuk múlt volna, akkor Olaf Scholz kancellár Szociáldemokrata Pártja (SPD) és a koalíciós társ Zöldek is egy-egy százalékponttal több voksot szereztek volna, a radikálisan jobboldali Alternatíva Németországért (AfD) és a liberális Szabaddemokrata Párt (FDP) viszont kevesebb képviselői helyet szerez.

A kutató ezt a pártok politikai programjával magyarázza. „A nők élete még mindig különbözik a férfiakétól. A munka és a karrier mellett még mindig nagyobb a felelősségük a gyerekekért, az otthonukért, ezért például többre értékelik a tömegközlekedést, mint egy új autópályát” – mondta. Ezért szavaznak inkább a progresszív pártokra – az SPD-re, a Zöldekre és a Baloldali Pártra –, amelyek általában támogatják a nemek közötti egyenlőséget, még ha nem is kifejezetten ezzel a címkével.

Van-e elég nő a parlamentben?

A szavazó nők csak remélhetik, hogy a választott pártjuk megvalósítja az általuk preferált változásokat, a női képviselők ezzel szemben közvetlenebb hatalommal rendelkeznek. Az elmúlt évtizedekben azonban az arányuk nem változott a Bundestagban, harminc százalék körül mozog.

„Ahhoz azonban, hogy a nők tapasztalatainak és perspektíváinak széles körét és sokszínűségét képviselni lehessen, a parlamentben is szükség van bizonyos számú, különböző háttérrel rendelkező nőre” – hangsúlyozta Elisa Deiss-Helbig, a Konstanzi Egyetem kutatója. A nők ugyanis olyan témákat is felvehetnek a politikai napirendre, amelyeket egy férfiak által dominált parlament figyelmen kívül hagyhatna.

Ez különösen fontos, amikor a nők jogairól van szó: 1957-ben, amikor a parlamenti képviselők kevesebb mint tíz százaléka volt nő, Németországban arról szavaztak, hogy továbbra is a férjé legyen-e az utolsó szó a házassági ügyekben. Ennek a diszkriminatív törvénynek a nők szavazatai vetettek véget: a férfi parlamenti képviselők többsége megtartotta volna, míg a nők 74 százaléka a hatályon kívül helyezésére szavazott.

Vannak azonban olyan változások, amelyekhez a nők sokkal nagyobb arányára volt szükség. 

 egy több évtizedes, pártokon átívelő, női törvényhozók által vezetett erőfeszítés eredményeként. Az 1980-as évek eleje óta a férfi parlamenti többség több törvénytervezetet is elutasított, vagy szavazásra sem bocsátott.

1997-ben a női képviselők több mint 90 százaléka támogatta a törvényt, sok prominens férfi képviselő viszont ellene szavazott, köztük Friedrich Merz, a CDU jelenlegi elnöke.

Baloldali a női képviselők többsége

A 736 tagú Bundestagban 263 női képviselő van, a többségük a baloldali pártokban: csak a Zöldeknél hetven, míg az AfD padsoraiban mindössze kilenc.

Mivel a baloldal nagyobb hangsúlyt helyez a nemek közötti egyenlőségre, ezek a pártok vezettek be elsőként kötelező kvótát. A Zöldek például már az 1980-as években önként vállaltak ötven százalékos kötelező női kvótát minden politikai mandátumra. Az SPD-nél ez a szint jelenleg 40 százalék, a CDU nemrégiben fokozatosan emelkedő kvótát vezetett be, míg az FDP és az AfD továbbra is teljes mértékben elutasítja a nemi kvótákat.

Mi lenne, ha csak női képviselők szavaznának?

Németországban a parlamenti képviselők a szavazásoknál általában tartják magukat a szigorú frakciófegyelemhez, így nehéz megállapítani, hogyan szavaznának a női törvényhozók, ha csak a saját lelkiismeretüket követnék.

Született azonban néhány történelmi döntés, különösen erkölcsileg kihívást jelentő kérdésekben, amikor nem kötötte a képviselőket a pártfegyelem, ami segít az eligazodásban.

Az azonos neműek házasságát 2017-ben legalizálták, amelyet a férfi képviselőknek csak az 54 százaléka szavazott meg szemben a nők 76 százalékával.

2023-ban elbuktak az asszisztált öngyilkossághoz való hozzáférés szabályozását és dekriminalizálását célzó reformok, 375 ellenszavazattal 286 támogatóval szemben. 

A koronavírus-járvány idején a parlament arról vitázott, hogy kötelezővé tegyék-e az oltást 60 év felett és ajánlják-e azt a 18 év felettiek számára. Ha csak a női képviselők szavaztak volna, akkor a javaslatot elfogadják az érvényes szavazatok 62 százalékával. De elbukott, mert csak a képviselők 44 százaléka támogatta, és az oltás Németországban önkéntes maradt, kivéve bizonyos egészségügyi szakmák esetében.