Az ukrán háború egyik kevéssé tárgyalt oldala a csip-ipar érintettsége. Moszkva rakétái, légi ereje a Reuters exkluzív, minapi értesülése szerint megsemmisítették Ukrajna mindkét, a csipgyártásban létfontosságú anyagot, a neont (nemesgázt) gyártó üzemét. Ennek globális kihatása lesz a világ csip-iparára, hiszen a globális neon-gyártó kapacitás mintegy ötven százaléka pusztult el. A másik ötven százaléknyi kapacitás nagyrészt kínai és oroszországi ellenőrzés alatt áll.
Ukrajna nyugati támogatással még az idén el akarja indítani a csipgyártást. Oroszország a Reuters értesülése szerint szétbombázott Odesszában két, a csipgyártáshoz létfontosságú lézerberendezésekben használatos neongáz-gyártót (a Cryoint és az Odessza melletti Juzsnében működött Ingast), amelyek évente
a világ szükségletének mintegy a felét, becslések szerint 250-270 tonnányi neon-gázt állítottak elő és exportáltak.
Ezzel veszélybe került az egész világ csip-ipara, a fellépő hiány miatt tovább drágulnak a félvezetők a nemzetközi piacokon - jegyzi meg a Reuters.
Csak közvetett összefüggésben a fentiekkel: Oroszország legnagyobb csipgyár-konglomerátuma ez év végéig megjelenik a moszkvai tőzsdén. A 2019-ben alakult Element nevű vállalatcsoport azt várja, hogy a börzén a céget 100-150 milliárd rubelre értékelik és a beköszönő megjelenésen, a tőzsdei elsődleges részvénykibocsátáson (IPO) sikerül 10-15 milliárd rubelt összeszednie. A befolyt pénzt beruházásra fordítják. A várakozások szerint ez lesz Oroszországban a tech-szektorban az utóbbi évek legnagyobb volumenű tőzsdei megjelenése. A hírt a tekintélyes moszkvai gazdasági lap, a Vedomosztyi tette közzé, és a Forbes orosz nyelvű kiadása is ez alapján ír róla.
Vlagyimir Putyin várható újabb elnöki ciklusában vélhetően
nagy lendületet kap az importhelyettesítési általános program keretében a honi csipgyártás is.
Erre alapozhatnak az Elementet a tőzsdére vivő tulajdonosok is, jegyezte meg a Vedomosztyi egyik névtelen forrása.
Az egész ágazat növekedésének egyik forrása a szektor állami támogatása, amely az elmúlt néhány évben a többszörösére szökött fel
– tette hozzá. Ukrán források szerint Oroszország jelenleg a csipgyártásban a mintegy húsz évvel ezelőtti szinten van. A legkisebb méretű csip, ami ott készül, 90 nanométeres, állítja az Ukrainszka Pravda. A Kremlhez közelálló Rosszijszkaja Gazeta néhány hetes híre:
Oroszország 2030-ra eléri a világszínvonalat és képes lesz akár 3 nanométeres mikrocsipek gyártására is.
Az ukrán háború ugrásszerűen növelte a keresletet a modern fegyverekben, a rakéták irányító-műszereiben is használatos csipek iránt. Az Oroszországot sújtó nyugati szankciósorozat egyik első mozzanataként a csipgyártó ipart vonták tilalom alá. Ezzel nemcsak az oroszországi hadiiparnak akartak ártani, hanem Moszkva önállósodását, például a nyugati pénzügyi rendszerről való leválását is akadályozták. A Mir nevű önálló oroszországi nemzetközi fizetési rendszer betéti-, és hitelkártyáiba a csipeket például a zelenográdi Mikron vállalat gyártja.
Az Elementet öt éve alakították, egyesítve az AFK Szisztyema oroszországi pénzügyi részvénytársaság és a gigászi méretű hadiipari-polgári vállalat-konglomerátum, a Rosztyeh (Rostec) eszközeit. Mindkét fél 19-19 vállalatot vitt be az Element szárnyai alá. Ezek a vállalatok a mikroelektronikában aktívak (a tervezésben, kidolgozásban és a gyártásban), azaz a teljes folyamatot felölelik. Az Element büszkesége az egyik legértékesebb oroszországi vállalat, a legnagyobb csipgyártó, a Moszkva melletti Zelenográdban működő Mikron. (Zelenográd, a „szovjet Szilícium-völgy” már 1991 előtt az ország hadiipari és polgári célú elektronikai gyártó-tervezőközpontja volt és hosszú ideig zárt városként kezelték.)
Az Element további tagjai között találhatóak az oroszországi mikroelektronikai, félvezetőipar más hírességei is. Például a
- NIIET (Elektronikai Tudományos Kutatóintézet) Voronyezsben,
- a magát az oroszországi mikroelektronikai ipar vezetőjeként aposztrofáló Progressz nevű, elektronikai és mikroelektronikai berendezéseket fejlesztő-gyártó tudományos kutatóintézet (AO NIIMA Progressz – még a vállalat pontos moszkvai címét is nehéz megtalálni),
- a különleges fémkerámiai eszközökre specializálódott és Joskar-Olában (az Oroszországi Föderáció részét képező Mari El Köztársaság fővárosában) működő Félvezető Műszerek Gyára RT (AO ZPP),
- a Félvezető Műszergyártó Novoszibirszki Gyár és Tervezőiroda (NZPP Vosztok),
- az ugyancsak félvezető-ipari műszereket gyártó, Voronyezsben letelepedett VZPP-Mikron és más vállalatok.
Évek óta tilos Moszkvának (és Pekingnek) csipgyártó gépeket, gépsorokat eladni . A 90 nanométeres, ma már kevésbé korszerűnek tekintett csipeket Oroszországban kínai és holland gépsorokon állítják elő. A csip-ipar körüli felhajtás nyomán megjelentek vitatott hírek, amelyek szerint Oroszországban
az importált nyugati mosógépekből, kávéfőzőkből, pirítós-sütőkből szerelték ki a csipeket és építették be rakéta-alkatrészként.
Szakemberek ezt kétkedéssel fogadták, mondván, az ezekben a készülékekben lévő félvezető áramköri lapkák (a csipek) nem optimálisak katonai eszközökbe való beépítésre. Oroszország kerülő úton, harmadik államok bevonásával eddig is beszerezte a szükséges elektronikai alkatrészeket, de kiemelt programként kezelik a hazai, modern és nagy szériában való gyártásra is alkalmas csipek tervezését, kifejlesztését és gyártását.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.