Lapunk brüsszeli forrásokból úgy értesült, hogy az Európai Parlament szerdán szavaz a Magyarországgal szemben folyó jogállamisági eljárással kapcsolatos állásfoglalásról.
Az állásfoglalás-tervezet ismételten felszólítja az Európai Bizottságot, hogy
tartózkodjon a pénzeszközök folyósításától mindaddig, amíg az összes vonatkozó jogszabályt teljes mértékben végre nem hajtották, az elfogadott intézkedések a gyakorlatban nem bizonyították hatékonyságukat, és Magyarország nem hajtotta végre Európai Bíróság, valamint az Emberi Jogok Európai Bírósága valamennyi vonatkozó ítéletét.
A tervezet – amelyről szerdán szavaznak – kéri a bizottságot, hogy alaposan ellenőrizze az uniós finanszírozás keretében nyújtott előfinanszírozást, valamint ismételten felszólítja Magyarországot, hogy sürgősen csatlakozzon az Európai Ügyészséghez. A dokumentum továbbra is hangsúlyozza, hogy az EP álláspontja szerint az uniós finanszírozás felszabadításához szükséges intézkedéseket,
koherens módon, szerves csomagként kell értékelni, és nem szabad kifizetéseket teljesíteni akkor sem, ha egy vagy több területen előrelépés történt, de egy másik területen továbbra is hiányosságok állnak fenn.
Az állásfoglalás-tervezet kitér arra is, hogy az EP „sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy Magyarország visszaélt vétójogával a tanácsban, megakadályozva az Ukrajnának nyújtott alapvető segélyek folyósítását, aláásva ezzel az EU stratégiai érdekeit; továbbá elítéli a magyar kormány Oroszországgal kapcsolatos általános politikáját”.
Az EP arra is felszólítja a bizottságot, hogy találjon módot az uniós források helyi és regionális hatóságokon és a civil társadalmon keresztül történő elosztására, ha az érintett kormány nem működik együtt a jogállamiság végrehajtásában mutatkozó hiányosságok felszámolásában.
Az állásfoglalás – amelyet szerdán bocsátanak szavazásra – önmagában nem több, mint politikai nyomásgyakorlás az Európai Bizottságra. A júniusi EP-választások előtt egy utolsó próbálkozás arra, hogy keresztülvigyék politikai akaratukat, befolyásolják a bizottságot. Ismeretes, hogy a bizottság márciusban hosszú évek parttalan vitája után mégis feloldotta a Magyarországnak járó egy részét, egészen pontosan eddig 12,2 milliárd eurót. További nagyjából 20 milliárd euró sorsa még így is bizonytalan, de az EP a 12,2 milliárd eurós „kifagyasztást” is szeretné visszacsinálni.
Jogállamiság – történelmi per indult
Ennek szellemében még a befolyásos brüsszeli Politico című lap szerint is „történelmi” lépésre szánták el magukat: beperelték a bizottságot. A pernek azonban nem kell túl nagy jelentőséget tulajdonítani. A nyári EP-választások előtt a magyar jogállamiság kérdése kampánytéma lett a baloldalon. Mivel hasonlóra nem volt eddig példa, ezért nagyon nehéz megítélni, hogy egy pernek milyen hatásai, egy ítéletnek milyen következményei lennének a Magyarországnak folyósított, illetve nekünk járó, de befagyasztott pénzekre.
Fontos leszögezni, hogy az EP állásfoglalása – már ha elfogadják holnap – semmilyen szinten nem jelenti azt, hogy Magyarország elesne a pénzektől. A jogállamisági eljárás során a bizottság fogalmaz meg ajánlásokat az unió vezetőiből álló Európai Tanácsnak, a végső döntés az ő kezükben van.
