Netanjahu győzelmet hirdetett Irán felett, továbbra is erős a háborús veszély

Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök vasárnap reggel megesküdött, hogy országa győzelmet fog aratni, miután a hadsereg közölte, hogy a közel-keleti konfliktus éles kiéleződésében szinte az összes, Irán által indított több mint 300 drónt és rakétát lelőtték.

Teherán szombaton késő este indított támadása, amelyet azután indított, hogy április 1-jén gyaníthatóan izraeli légicsapás érte nagykövetségének damaszkuszi épületét, felvetetik egy szélesebb körű regionális konfliktus, egy Izrael és Irán közötti háború veszélyét.

Irán a régió egész területén mozgósította szövetségeseit, hogy izraeli és amerikai célpontokat támadjanak, ezzel is kifejezve támogatását a Hamász palesztin militáns csoportnak az Izraellel vívott, s egyelőre az enyhülés semmilyen jelét nem mutató háborúban. 

Az izraeli hadsereg közölte, hogy a fegyveres erők 

 Az izraeli Channel 12 TV egy meg nem nevezett izraeli kormányhivatalnokot idézve közölte, hogy a zsidó állam „jelentős válaszlépést” tervez.

Vasárnap reggel is folytatódtak a támadások

Irán legerősebb szövetségese a térségben, a libanoni síita Hezbollah csoport – amely a gázai háború kezdete óta tűzharcot folytat Izraellel – vasárnap kora reggel közölte, hogy rakétákat lőtt ki egy izraeli támaszpontra.

A jelentések szerint drónokat indított Izrael ellen az Iránnal szövetséges jemeni húszi csoport is, amely a Hamásszal való szolidaritása jeléül hajózási útvonalakat támadott a Vörös-tengeren és környékén – közölte közleményében az Ambrey brit tengerbiztonsági vállalat.

Az összecsapások azzal fenyegetnek, hogy közvetlen nyílt konfliktussá alakulnak át, amelyben Irán és regionális szövetségesei, valamint Izrael és fő támogatója, az Egyesült Államok állnak szemben egymással. A térségben nagy befolyással rendelkező Egyiptom a „legnagyobb önmérsékletre” szólított fel.

Daniel Hagari ellentengernagy, Izrael vezető katonai szóvivője 

Irán több tucat föld-föld rakétát lőtt ki Izraelre, köztük több mint 10 cirkálórakétát, és a legtöbbet az izraeli határokon kívül fogták el – mondta Hagari. Az iráni támadás kisebb károkat okozott egy izraeli katonai létesítményben – mondta. Az izraeli hadsereg az éjjel már azt közölte, hogy nem szükséges a lakosságnak óvóhelyekre vonulnia, ez az iráni fenyegetés – legalábbis átmeneti – végét jelenti.

Irán megtorlást ígért a nagykövetségét ért izraeli csapásért, amely hét Forradalmi Gárda-tisztet, köztük két magas rangú parancsnokot ölt meg. Teherán azt mondta, hogy a csapás büntetés volt „az izraeli bűnökért”. Izrael nem erősítette meg, de nem is cáfolta, hogy ő állna a támadás hátterében. 

– közölte az ENSZ-hez akkreditált iráni képviselet, és arra figyelmeztette az Egyesült Államokat, hogy „maradjon távol”. Ugyanakkor azt is közölte, hogy Irán mostanra „lezártnak tekinti az ügyet”.

Amerika nem habozik

Joe Biden amerikai elnök, telefonon beszélt Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnökkel, majd közölte, hogy vasárnapra összehívja a világ hét legnagyobb gazdaságának csúcstalálkozóját (G7) hogy összehangolják az iráni támadásra adandó diplomáciai választ.

Lloyd Austin amerikai védelmi miniszter kijelentette, hogy Amerika nem keresi a konfliktust Iránnal, de nem habozik fellépni az amerikai erők védelme és Izrael védelmének támogatása érdekében. 

Az iráni Fars hírügynökség idézett egy forrást, amely szerint Teherán szorosan figyeli Jordániát, amely a következő célpont lehet, ha Izrael támogatására irányuló lépéseket tesz.

Izrael és Libanon szombat este lezárták légterüket. Izrael vasárnap hajnalban újra megnyitotta azt. Jordánia, amely Irán és Izrael között fekszik, felkészítette a légvédelmet, hogy elfogjon minden olyan drónt vagy rakétát, amely megsérti a területét – mondta két regionális biztonsági forrás a Reutersnek. Több jordániai város lakói is arról számoltak be, hogy heves légi tevékenységet hallottak. Szíria, Irán szövetségese, közölte, hogy magas készültségbe helyezte a főváros és a főbb támaszpontok körüli föld-levegő védelmi rendszereit – közölték ottani katonai források.

Az Európai Unió, Nagy-Britannia, Japán, a Cseh Köztársaság, Dánia, Franciaország, Mexikó, Hollandia és Norvégia elítélte az iráni támadást.