Kényszerleszállást hajtott végre az iráni elnök helikoptere

Köd miatt kényszerleszállást hajtott végre az iráni elnököt Azerbajdzsánból hazafelé szállító helikopter, ezt a Tasnim félhivatalos iráni hírügynökség posztolta ki az X-en. Kezdetben nem volt világos, hogy valójában mi történt, a CNN híre szerint az elnök kíséretéből valaki telefonon fel tudta venni a kapcsolatot a központi parancsnoksággal, így remélhető volt, hogy sérülések nélkül megúszta a kalandot a delegáció. Ez azonban a BBC élő adása szerint nem így történhetett, a gép és utasai sorsáról nincsenek még megbízható információk.

Többen helyi forrásokra hivatkozva „hard landingról”, azaz rázós földet érésről beszéltek, mások már Ebrahim Raiszi elnök halálhíréről vizionáltak, ami a feszült közel-keleti geopolitikai helyzetnek nem tett volna jót, utalhatunk itt arra, hogy Raiszi melegen üdvözölte az Iszlám Forradalmi Gárda bombázását Izrael ellen.

Annyi tudható, hogy a három helikopterből álló konvoj két, a minisztereket fuvarozó tagja folytatta az útját hazafelé az Iránnal szomszédos Azerbajdzsánból, és rendben meg is érkezett céljához. Ebrahim Raiszi elnök gépét viszont most is keresik az iráni mentőegységek, akiknek a munkáját az extrém rossz, ködös időjárás is nehezíti.

Az elnöki gépen utazott Hosszein Amirabdollahian külügyminiszter és egy magas rangú vallási vezető is. 

Ahmad Vahidi iráni belügyminiszter utóbb megerősítette a nemzeti televíziónak, hogy hard landing történt, és a felmentő csapatnak nem egyszerű megközelíteniük a helikoptert a hegyi terepen. A hírek szerint erős ködben történt a kényszerleszállás, ugyanakkor heves esőzések voltak a környéken, bár a kettő egyszerre nem igazán szokott előfordulni.

Mindenesetre a találkozó Ilham Alijev azeri elnökkel vasárnap megtörtént, a felek az Arasz folyón közösen épített harmadik duzzasztógátat avatták fel a France 24 tudósítása szerint. A lap megjegyzi, hogy az iráni helikopterflotta meglehetősen elaggott, a nyugati szankciók miatt állandósult az alkatrészhiány, a katonai szállítógépek pedig az 1979-es iráni forradalom idején meglévő műszaki színvonalat képviselik.