Tavaly 59 konfliktust jegyeztek fel világszerte, ennek csaknem a fele (28) Afrikában volt – derült ki az oslói székhelyű Békekutató Intézet (PRIO) hétfőn közzétett jelentéséből. A konfliktusban lévő országok száma ugyanakkor csökkent, a 2022-es 39-ről 34-re.
A jelentés szerint a harcok bizonyított halálos áldozatainak száma is a felére apadt, mintegy 122 ezerre. Siri Aas Rustad, a PRIO kutatója és a jelentés főszerkesztője – aki az 1946–2023 közötti időszak tendenciáit vizsgálta – azt írta:
a hidegháború vége óta soha nem volt ilyen magas az erőszak mértéke a világon.
Hozzátette: a számok arra utalnak, hogy a konfliktusok képe egyre összetettebbé vált, és egyre több harcoló fél tevékenykedik egyazon országon belül.
A PRIO szerint a konfliktusok számának növekedésért részben az Ázsiában, Afrikában és a Közel-Keleten hálózatba szerveződött Iszlám Állam dzsihadista csoport felelős, de megjelentek más szervezetek, így az Iszlám és a Muszlimok Támogató Gyülekezete (Dzsamáa Nuszrat-ul-Iszlám va al-Muszlimín, (JNIM) is.
Rustad véleménye szerint ez a fejlemény egyre inkább megnehezíti az olyan szereplők, mint a humanitárius csoportok, illetve a civil társadalmi szervezetek számára a cselekvést és az emberek életének javítását. Afrika után a fegyveres konfliktusok által leginkább érintett régiók sorrendje
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.