Giorgia Meloni euroszkeptikus Európai Konzervatívok és Reformerek (ECR) frakciója diadalmasan jelentette be, hogy immár az Európai Parlament harmadik legnagyobb ereje, és ezzel átvette a 2019 óta Emmanuel Macron neve által fémjelzett Renew által elfoglalt helyet. Az ECR-nek most 83 képviselői helye van, szemben a leköszönő parlament 69 képviselői helyével. Az EPP messze az élen áll, őket követik a szocialisták a második helyen.
Ez újabb kedvezőtlen fordulatnak tűnik a meggyengült liberálisok számára, ami tovább növeli Macron politikai gondjait. De 80 képviselővel a Renew még utolérheti az ECR-t – a harmadik helyért folyó küzdelem folytatódik, a liberálisok még növelhetik képviselőik számát.
Meloni Rulez!
– kommentálta a helyzetet Jan Zahradil, az ECR cseh veteránja az interneten.
A képviselőcsoport mérete számít, de nem ez a legfontosabb cél
– mondta a kissé körültekintőbb lett Roberts Zīle, az ECR egyik meghatározó tagja. A nagy kérdés az, hogy vajon a Renew megelőzése jelentheti-e azt, hogy Meloni és cseh ECR-képviselőtársa, Petr Fiala befolyásosabb pozíciókra tehet szert az Európai Tanács jövő heti ülésén – ahogy ezt a csoport követeli.
A válasz valószínűleg nem lesz. Egy magas rangú parlamenti tisztviselő a Politicónak nyilatkozva úgy vélte, hogy az ECR előretörése nem feltétlenül jelenti befolyásának növekedését is.
A Néppárt, a szocialisták, a Renew és esetleg a Zöldek meg kell, hogy állapodjanak. Ellenkező esetben a többség szétesik
– mondta.
Tervek persze vannak. Rob Roos, az ECR holland politikusa szerint a harmadik legnagyobb frakcióként „jobb pozíciókat tudnak elfoglalni a D’Hondt-képletnek megfelelően”, utalva az arányos rendszerben a mandátumok elosztásának képletére. Ez több helyet jelent a parlamentben, és annak bizottságaiban is. Roos azonban figyelmeztetett is: „addig nem szabad megszámolni a csirkéket, amíg ki nem keltek”. Ezzel arra utalt, hogy a Renew szemet vetett öt még „gazdátlan” EP-képviselőre – akik a Zöldekkel is tárgyalnak – és másokra is.
A momentum azonban kétségtelenül az ECR oldalán áll. A pillanatot ügyesen kihasználják az ECR új tagjai, köztük elsősorban Marion Maréchal, a francia radikálisok egyik kedvence, Marine Le Pen unokahúga.
Nyilvánvalóan ez egy pluszerő, hogy nyomást tudunk gyakorolni minden olyan témában, ami érdekel minket
– mondta tegnap este egy videóban az X-en.
Az európai radikális erők összefogása azonban egyre trükkösebbé válik. A Fidesz korábban elképzelhetőnek tartotta, hogy csatlakozik az ECR-hez, jelenleg azonban ez nem valószínű. Kovács Zoltán kormányszóvivő Kocsis Máté nyilatkozatát posztolta, amely egyértelművé teszi, hogy a Fidesz nem kíván csatlakozni, miután a magyarellenes román AUR párt is belépett a politikai tömörülésbe. A Corriere della Sera című olasz lap arról írt, hogy Meloni sem támogatja a Fidesz csatlakozását.
Eközben viszont a hírek szerint a lengyel Jog és Igazságosság párt és a Fidesz aktívan vizsgálja az ECR és radikális Identitás és Demokrácia (ID) csoportok egyesítésének ötletét. Ezzel a brüsszeli lap értesülései szerint egy új konföderációt hozhatnának létre, amelyben mindkét oldal technikailag külön maradna, és – ami döntő fontosságú – nem kellene egyetérteniük Ukrajnával és Oroszországgal kapcsolatban. Jan Zahradil „meglehetősen valószínűtlennek” tartja a formációt, bár posztjában hozzáteszi, hogy ő személy szerint szimpatizál a magyar miniszterelnökkel. Mások reménykednek. „A lehetőség még nyitva van” – mondta a brüsszeli lapnak az ECR frakció egy lengyel képviselője.
Eközben persze nem tétlenkedik a baloldal sem. Alekszisz Cíprasz volt görög miniszterelnök egy egységes baloldali képviselőcsoport létrehozására szólított fel az Európai Parlamentben, amely
A valóság, a választási matematika, a társadalom sürgető szükségletei megkövetelik, hogy a baloldali és balközép pártok Görögországban, ahogy Európában is, többes számban és ne egyes számban beszéljenek
– mondta a visszatérésre készülő baloldali politikus.
Történnek a dolgok a csúcspozíciókról folyó háttértárgyalásokon is. Az a hír járja, hogy
az Európai Néppárt lemond az Európai Tanács elnökségének felére vonatkozó követeléséről, helyette viszont öt évre kéri a parlamenti csúcspozíciót.
A jelenlegi elnök, Roberta Metsola egyelőre visszafogottan nyilatkozott: „azon fogok dolgozni, hogy felépítsem a többséget, aztán pedig azon, hogy felépítsem az elnökséget” – mondta a hivatalban lévő elnök, miután megkapta az EPP egyhangú támogatását, hogy újra induljon 2,5 évre. „A szabályok szerint két és fél évente kell választást tartani, úgyhogy majd meglátjuk. Lépésről lépésre” – tette hozzá.
António Costa volt portugál miniszterelnök, akit a legesélyesebbnek tartanak az Európai Tanács következő elnöki posztjára ugyanakkor a portugál média szerint azt kérte, hogy az Európai Tanács kapjon több időt a vezető tisztségekről való megegyezésre –, de a Tanács elnöki posztjára való jelöltségét nem kívánta kommentálni.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.