Kína sehogy sem jár jól, mindegy, ki kerül a Fehér Házba

Amerikai hírszerzési jelentések szerint a kínai vezetőket nem igazán érdekli, hogy Joe Biden vagy Donald Trump nyeri-e a novemberi amerikai elnökválasztást, egyikük győzelméért sem drukkolnak. Pekingben is azt tartják ugyanis a legvalószínűbbnek, amit Washingtonban: bárki van is a Fehér Házban, tovább romlik a világ két legnagyobb gazdaságának a kapcsolata.

„Finoman szólva egyik sem tökéletes jelölt” – idézte a Bloomberg Kao Zsi-kaj egykor diplomatát, a néha Teng Hsziao-ping elnök, a kínai nyitás atyjának tolmácsát. 

– tette hozzá.

Hivatalosan senki nem kommentálta a hírügynökség értesülését. A 17 amerikai kormányzati titkosszolgálatot irányító, közvetlenül az elnök alárendeltségébe tartozó Nemzeti Hírszerzési Igazgató (Director of National Intelligence – DNI) hivatala sem nyilatkozott. A washingtoni kínai nagykövetség szóvivője pedig csak annyit mondott, hogy nem kommentálják „az Egyesült Államok belügyeit”.

Trump elnöksége sok gondot jelentene

Az első tevékenysége alapján ítélve egy második Trump-adminisztráció vitathatatlanul jelentős problémákat okozna Pekingnek. Első négy évében Trump kereskedelmi háborút indított Kínával szemben, fejlesztette a magas szintű kapcsolatokat Tajvannal és a katonai stratégia középpontjába is Kína feltartóztatását helyezte. A hivatali ideje vége felé az amerikai és a kínai illetékesek is új hidegháborúként jellemezték zárt ajtók mögött a két ország kapcsolatát.

Pekingben az a meggyőződés, hogy egy újabb Trump-elnökség provokatív kijelentések, kiszámíthatatlan politika és újabb Peking elleni intézkedések sorozata lenne. Minden okuk megvan rá, hogy ezt higgyék, hiszen Trump már a kampányban megígérte, hogy 60 százalékos vámot vet ki a kínai importtermékekre.

Az újabb Trump elnökségnek azonban lennének pozitív hozadékai is Peking szempontjából, mert valószínűleg ismét lazítana a kapcsolatokon a szövetségeseivel, és ezt Kína ki tudná használni a saját érdekében. Első négy évében például folyamatosan panaszkodott, hogy túl sokba kerül az Egyesült Államoknak Japán és Dél-Korea védelme.

Emellett Trump talán Bidennél jobban hajlana megállapodásra, a kereskedelem terén adott kínai engedmények hatására kész lenne kompromisszumra olyan kényes kérdések ügyében, mint Tajvan. Első négy évében és még tavaly is utalt ugyanis rá, hogy nem védené meg fegyveres erővel a szigetet kínai támadás esetén, és nem volt hajlandó elkötelezni magát erre a kampányban sem.

Újabb négy év... Biden sem ad okoz bizakodásra

Biden újraválasztása éppen ellenkező okból jelent gondot Peking számára, ő ugyanis minden valószínűség szerint tovább erősítené a kapcsolatokat regionális partnereivel Kína visszaszorítása érdekében. Ezt tette eddig is, amiért Peking azzal vádolta meg, hogy Ázsiában is létre akar hozni egy NATO-t. Biden a vámok tekintetében sem marad le versenytársával szemben.

Kao szerint Kínának nincs más dolga, mint türelmesen várni. „Bárki nyer, vele kell Kínának dűlőre jutni, nem pedig egy irreális forgatókönyvben bizakodni” – vélekedett.

Amerikai források szerint azonban Peking ennél azért tovább megy, befolyásolja a választást annak ellenére, hogy Hszi Csin-ping elnök ennek az ellenkezőjét ígérte Bidennek tavaly novemberi San Franciscó-i tárgyalásukon.

Antony Blinken külügyminiszter április kínai látogatása végén a CNN-nek azt nyilatkozta, hogy vannak bizonyítékok ilyen próbálkozásokra, és ezt a kérdést fel is vetette a tárgyalópartnereinek.

„Kína bármilyen beavatkozása a választásainkba olyasmi, amit nagyon alaposan megvizsgálunk, és számunkra teljesen elfogadhatatlan, ezért szerettem volna bebiztosítani, hogy ezt az üzenetet ismét meghallják” – mondta Blinken, hozzátéve, hogy aggodalomra ad okot, hogy Kína és más országok az Egyesült Államokban meglévő társadalmi megosztottságra játszanak a befolyásolási kampányban.