Fiatalkorú bandatagok tették Európa egyik legveszélyesebb országává Svédországot, ahol a gyerekotthonokban toborozzák az akár 10-11 éveseket gyilkosság elkövetésére. Az eredmény: az egykor a világ egyik legnagyvonalúbb társadalombiztosítására büszke országban ma a legmagasabb az egy főre jutó, lőfegyverrel elkövetett erőszak.
Tavaly 55 ember halt meg 363 különböző lövöldözésben Svédországban, miközben mindössze összesen hat a három másik észak-európai országban, Norvégiában, Finnországban és Dániában.
Még döbbenetesebb az a tény, hogy
az erőszak egyértelmű forrásaiként a gyerekotthonok szolgálnak,
ahol egy szobában helyezik el azokat a gyerekeket, akiket el kellett venni a családjuktól, azokkal, akik büntetésből kerültek oda, mert túl fiatalon követtek el bűncselekményt ahhoz, hogy börtönbe zárják őket.
A Reuters egy egykori bandataggal, a jelenleg 23 éves Yayhával beszélt, aki elmondta a hírügynökség tudósítójának, hogy 16 évesen került a gyerekotthonba, ahol hét másik fiúval helyezték el egy szobában Gothenburgban. Az apja pár évvel korábban halt meg, ő kimaradt az iskolából, testi sértésért és lopásért ítélték el, mert megvert gyerekeket, elvette a telefonjukat és a ruháikat.
Az otthonban töltött egy év alatt az egyik gothenburgi banda lett az új családja. „Problémás tinédzserként kerültem be, és profi bűnözőként jöttem ki onnan. A verekedéstől és apróbb lopástól eljutottam odáig, hogy kilószámra árultam a kábítószert” – vallotta be.
Ő ezzel ráadásul még viszonylag kisstílű bűnözőnek számított,
emeltek vádat olyan 15 éves ellen is, aki a gyerekotthonból tervezett és szervezett meg három stockholmi gyilkosságot,
és olyan 14 éves ellen is, aki maga ölt megbízásra – majd a büntetés letöltésére visszaküldték egy másik otthonba.
Gunnar Strömmer igazságügyi miniszter a The Spectatornak elmondta, hogy a bűnbandák már 10-11 éves gyerekeket is toboroznak. „Fegyvert és robbanószereket használnak 12-13 évesek, több esetben 14-15 évesek követnek el iskolai lövöldözéseket” – tette hozzá. Tavaly 149 bombamerényletet követtek el az országban, és ennek többségéért a bűnszervezetek voltak a felelősek.
A bandák nem véletlenül alkalmaznak gyerekkatonákat: Svédországban 15 éves kor alatt senkit nem lehet őrizetbe venni és bíróság elé állítani, akkor sem, ha tetten érik, akár fegyverrel a kezében. 18 éves kor alatt pedig még súlyos bűn elkövetése esetén is ritkán ítélnek valaki börtönbüntetésre.
Svédország még sosem látott ilyesmit. Egyetlen más európai ország sem
– állítja Ulf Kristersson kormányfő.
Svédországban 14 ezer aktív bűnbanda működik, és további 48 ezer ember dolgozik nekik lazább kapcsolatban egy tavalyi rendőrségi jelentés szerint. 2022-ben 73, 15 és 20 év közötti fiatalt gyanúsítottak lőfegyverrel elkövetett gyilkossággal vagy gyilkossági kísérlettel – egy évtizede még csak tízet.
Az Eurostat adatai szerint 2021-ben 25, 14 és 24 év közötti svéd esett lőfegyver áldozatául. Ennél több fiatal csak Franciaországban halt meg ily módon abban az évben – 40 –, de a francia lakosság száma hatszor akkora, mint a svédé.
Az egyre súlyosabb erőszak beárnyékolja a svéd politikát, hatalomra segítette 2022-ben a jobboldali koalíciót a radikális jobboldal támogatásával, véget vetve a szociáldemokraták nyolcéves kormányzásának.
Az új kormány ígéretet tett a bűnszövetkezetek megfékezésére. Ebből eddig annyi valósult meg, hogy tovább szigorították a korábban nagyvonalú bevándorlási politikát, szigorúbb büntetést vezettek be a lőfegyverrel elkövetett bűncselekményekre, és nagyobb hatáskört adtak a rendőrségnek a megfigyelésre. Még a hadsereget is bevetették.
„Nyilvánvaló, hogy a rendszer nem ilyen típusú bűncselekmények kezelésére épült ki” – ismerte el Strömmer, hozzátéve, hogy a kormány dolgozik a teljes ifjúsági bűnmegelőzési rendszer átalakításán, beleértve a szociális szolgálatok nagyobb hatáskörrel való felruházását is.
Új ifjúsági börtönöket terveznek, ahol a legveszélyesebb bűnözőket helyezik majd el, így nem kerülnek vissza a többi gyerek közé az otthonokba.
„Egyértelmű, hogy az állami nevelőotthonok egyfajta toborzóbázisként működtek a bűnszövetkezetek számára. Ez monumentális kudarc” – mondta az igazságügyi miniszter.
A svédországi gyerekotthonokban helyztek el hétszáz roppant problémás tinédzsert 21, különböző biztonsági fokozatú épületben, amelyeket az egészségügyi és szociális minisztérium alá tartozó Statens Institutionsstyrelse (SIS) felügyel.
Birgitta Dalhberg, a SIS fiatalkorúak ellátásáért felelős vezetője szerint nem tisztességes az otthonokat hibáztatni, amiért nem képesek kezelni a veszélyes bűnözőket, mert nem erre hozták ezeket létre, és a törvények sem nyújtanak megfelelő eszközöket. Pár hete például a nevelőknek még arra sem volt joguk, hogy elvegyék egy gyerektől a mobiltelefonját.
Sok gyerek már eleve egy banda tagjaként kerül az otthonba, van, ahol ők teszik ki az összes bennlakó felét.
„Ha beraksz két új gyereket abba a szárnyba, ahol nyolcból hat lakó a Foxtrot banda tagja, akkor nem kell zseninek lenni ahhoz, hogy kitaláld, mi fog történni” – magyarázta Alexander, aki abban az otthonban dolgozik, ahol Yayha is élt.
Nils Duquet, az egyik vezető, fegyveres erőszakkal foglalkozó európai kutatóintézet, a Flamand Békeintézet (Vlaams Vredesinstituut) igazgatója szerint az, hogy a svéd bandák az erőszakos bűncselekmények elkövetésében a fiatalokra támaszkodnak, teljesen más kultúrát teremtett a fegyverek körül, mint Európa más részein.
Máshol általában csak a bűnbandák idősebb és régebbi tagjai férhetnek fegyverhez, Svédországban viszont a legfiatalabbaktól várják el, hogy meghúzzák a ravaszt.
„Mivel olyan sok fiatal bűnöző jut fegyverhez, ez teszi az egészet olyan erőszakossá” – vélekedett.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.