Károkat okozhat elemzők szerint Kijevnek, hogy Volodimir Zelenszkij elnök élesen és nyilvánosan bírálta Kínát. Ezzel azt kockáztatja, hogy Peking még közelebb kerül Moszkvához és elidegenedik Ukrajnától egy olyan időszakban, amikor utóbbinak igen nagy szüksége lenne rá.
Zelenszkij egy szingapúri eseményen vádolta meg Kínát azzal, hogy aláássa a Svájcban készülő békekonferenciát. Peking kategorikusan tagadja a vádakat, és azzal a logikus magyarázattal indokolja távolmaradását, hogy azon nem vesz részt a konfliktusban érintett másik fél, Oroszország.
Astrid Nordin, a londoni King’s College kínai nemzetközi kapcsolatokkal foglalkozó Lau tanszékének vezetője ezzel kapcsolatban emlékeztetett, hogy
Kína „a jóindulatú béketeremtő” szerepét szeretné betölteni,
és ennek vitatása Ukrajna részéről azzal a kockázattal jár, hogy a kínai vezetők változtatnak a forgatókönyvön, és Kínát a nyugati hegemónia elleni szilárd bástyaként határozzák meg – Vlagyimir Putyin orosz elnökkel szoros szövetségben.
„Zelenszkijnek nem sok haszna van abból, ha utóbbira ösztönzi a kínaiakat az előbbi helyett” – nyilatkozta a CNBC-nek. Megváltozott véleményét pedig Peking könnyedén jelezheti „az Ukrajnával szembeni kemény bánásmóddal és a Putyinnak nyújtott erőteljesebb támogatással” – tette hozzá.
Ukrán illetékesek hónapok óta „udvarolnak” Kínának abban a reményben, hogy Peking nyomást gyakorol Moszkvára a háború lezárása érdekében. Nem értik vagy nem akarják érteni, hogy az ukrajnai orosz invázió összefügg az Irán által támogatott szervezetek Izrael elleni támadásaival és Tajvan sorsával, a célja pedig nem a demokrácia elpusztítása, hanem az új, több pólusú világrend kialakítása.
Így nem csoda, hogy Kína enyhén szólva hűvösen fogadta a próbálkozásokat, Hszi Csin-ping elnök a háború alatt csak egyszer beszélt telefonon Zelenszkijjel, miközben rendszeresen találkozott Putyinnal, legutóbb május közepén erősítették meg, hogy mindig egymás jó partnerei lesznek.
Kijev igyekezett nemzetközi befolyással rendelkező országokat meggyőzni, hogy vegyenek részt a békekonferencián, de Kína mellett Szaúd-Arábia is elhárította a meghívást. Nem lesz ott Joe Biden amerikai elnök sem, aki inkább kampánytámogatást gyűjt Hollywoodban, ami szintén kiverte a biztosítékot Zelenszkijnél, aki szerint ezt a hírt „Putyin tapsolva” fogadta.
Jie Yu, a londoni Chatham House Kínával foglalkozó vezető kutatója szerint a bírálat ellenére
Kijev nem mondott le Pekingről,
Zelenszkij csak az elégedetlenségét akarta kifejezni a szoros kínai–orosz kapcsolatok miatt.
„Az ukránoknak szükségük van rá, hogy a lehető legtöbb ország hozzájáruljon a konfliktus után az újjáépítéshez. Kína pedig kulcsszerepet játszhat, tekintve, hogy az elmúlt két évtizedben már fektetett be az országban. Ráadásul számos más feltörekvő gazdaság, például India, Dél-Afrika és Brazília is Pekinghez hasonló álláspontot foglal el” – emlékeztetett.
India alacsonyabb rangú képviselőt küld Svájcba, Brazília kihagyja a rendezvényt, a dél-afrikai részvételt pedig még nem erősítették meg.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.