Elképesztően reagált Orbán békejavaslatára a finn elnök: megmondta hogy teremthet békét egy telefon

óMagyarország hétfőn átvette az EU soros elnökségét, és Orbán Viktor miniszterelnök első külföldi útja ezután kedden Kijevbe vezetett, ahol tűzszünetet sürgetett, hogy mielőbb elérhető legyen az Oroszországgal folytatott háború vége. Mindjárt ezután Alexander Stubb finn elnök is közölte, szerinte hogy érhet véget a háború, és a Bloombergnek adott interjúja megerősíti: Európa vezető politikusai homlokegyenest eltérő elképzelésekkel rendelkeznek továbbra is erről a kontinens számára meghatározó kérdésről.

Oroszország jelenleg annyira függ Kínától, hogy egyetlen telefonhívás Hszi Csin-ping elnöktől megoldaná ezt a válságot – jelentette ki Stubb a Bloombergnek. Hozzátette: ha Hszi azt mondaná, hogy ideje elkezdeni a béketárgyalásokat, akkor Oroszország kénytelen lenne ezt megtenni, mivel nem lenne más választása.

Amíg ez nem történik meg, a finn elnök a jövőt a háború folytatásában látja.

Stubb sürgette: Európa erősítse meg az Ukrajnának nyújtott támogatását, miközben saját védelmi képességeit is fejlesztenie kell. A politikus szerint Ukrajnának pénzügyi segítségre és politikai támogatásra egyaránt szüksége van, amihez hozzátartozik az EU- és a NATO-csatlakozás felé vezető út megszilárdítása. 

Szerinte össze kell hangolni a kontinensen a lőszer- és fegyverrendeléseket, hogy a hadiipar hosszabb távon is nyereséges legyen. Az állami finanszírozás mellett Stubb felszólította az Európai Beruházási Bankot – amelynek korábban alelnöke volt –, hogy ne sajnálja a pénzt a védelmi ágazatra. A politikus arról is beszélt, hogy Európának forgatókönyvet kell készítenie a hibrid támadások elhárítására.

Stubb kijelentése, amely szerint az európai háború vagy béke kérdéséért Hszi elnök felelős, egy váratlan formája a beismerésnek, hogy az épp az európai parlamenti választások után és a brüsszeli bizottság megalakítása előtt álló EU képtelen meghatározni a saját sorsát – a finn elnök szerint Pekingtől függ. Korábban más politikusoktól is gyakran azt a véleményt lehetett hallani, hogy a novemberi amerikai választások eredményének lehet majd kulcsszerepe a háború befejezésének esélyeire, az USA akkora befolyással rendelkezik Európában és konkrétan Ukrajnában.

Kína előre válaszolt a váratlan felvetésre

Cikkünk megjelenéséig Peking nem reagált Stubb felvetésére, és egyelőre nem tudni, Hszi elnök egyáltalán komolyan veszi-e a javaslatot. Mindenesetre Kína álláspontja ismert a kérdésben: miközben régóta ők maguk is sürgetik a békét, Oroszországot nem voltak hajlandók elítélni az agresszióért, sőt, segítették az orosz külkereskedelem keletre fordulását a nyugatiak kiszabta szankciók miatt.

A Kínát kormányzó kommunista párt angol nyelvű lapja, a Global Times a közelmúltban két véleménycikket is közölt az ukrajnai békekötés ügyében. Az egyik egy szerkesztőségi vélemény, amelyben  leírták, hogy az Oroszország részvétele nélkül két hete megtartott svájci „békekonferencia” (így, idézőjelben) kudarcra van ítélve, és

– írták.

A másik véleménycikknek – „a szerkesztőség választása” – már a címe is mindent elárul: „A megoldás az orosz–ukrán konfliktusra az inkluzív tárgyalás, nem a kirekesztő és unfair”, azaz az oroszok nélkül nem lehet békét elérni. Már ebből a két cikkből önmagában is kiderül, ha a kínai álláspont nem volna világos, hogy Stubb elnök reménye, miszerint Hszi elnök parancsszóval békét teremt, észérvekkel, illetve tényekkel nem támasztható alá nagyon erősen – Peking aligha fogja visszaparancsolni a háborúban jól álló Oroszországot a startmezőbe.  

Finnország feladta semlegességét

Finnország száz év után, 1917-ben nyerte el függetlenségét az Orosz Birodalomtól, majd a második világháború alatt kétszer is háborúba keveredett a Szovjetunióval. Az ország végül területének 10 százalékát vesztette el. A világégés után Moszkva és Helsinki 1948-ban együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási megállapodást kötött, valamint szoros kereskedelmi kapcsolatban álltak.

Az elmúlt évtizedeket a békés egymás mellett élés jellemezte: a két ország gazdasági kapcsolatai a hidegháború végével veszítettek intenzitásukból, azonban a 2014-ben kezdődő orosz–ukrán konfliktus és az európai uniós szankciók miatt megváltozott a helyzet. A finn közvélemény nagyot fordult az orosz–ukrán háború kitörése után.

A hosszú évtizedekig tartó semlegesség után többségbe kerültek az ország NATO-csatlakozásának hívei, az ország tavaly lett a NATO 31. tagja. Oroszország és Finnország több mint 1300  kilométer hosszú határszakaszon osztoznak, így a finn csatlakozással kétszeresére nőtt a katonai szövetség határa Oroszországgal.

Orosz, kínai – két jó barát?

Kína nem ítélte el Oroszországot az orosz–ukrán háború kitörése után, és elutasította a szankciókat bevezetését. A kínai okostelefonok, autók, ruhák, háztartási gépek és egyéb termékek átvették a kivonuló nyugati márkák helyét, miközben Moszkva olajjal, gázzal, szénnel és más nyersanyagokkal látja el Pekinget. 

Az orosz gazdaság képes ellenállni a nyugati intézkedéseknek, amiben a Kínával folytatott kereskedelemnek is van szerepe. A kínai–orosz kétoldalú forgalom az előző évben elérte a 240 milliárd dollárt, ami jóval meghaladta a két ország 200 milliárdos célját. A két ország vezetése többször is hangsúlyozta, hogy igyekeznek elmélyíteni az átfogó stratégiai együttműködést, a kapcsolatok bővítése pedig mindkét fél érdekét szolgálja.