Miért retteg Európa Trump leendő alelnökétől?
Furcsa egy pozíció az amerikai alelnöké – alapesetben az elnök üzeneteit közvetíti, viszont potenciálisan benne van a leendő elnökség is, ha kifutja magát. Így van ez Donaldt Trump alelnökjelöltje, J. D. Vance esetében is.
A hírre, hogy Donald Trump őt jelölte alelnöknek az aggodalom – talán nem túlzás a rettegés kifejezést használni – söpört végig Európán. A félelem két irányból táplálkozik. Trump nem szeret utazni, az ellene elkövetett merénylet valószínűleg csak felerősíti a külföldi utaktól való idegenkedését. Így nem lenne meglepő, ha alelnökére bízná a külföldi, főleg európai ügyeket. A másik oka a Vance-től való félelemnek pedig az, hogy a Trump-éra, a MAGA örököse lesz, és ha esetleg elnökké választják, akkor továbbra is következetesen képviseli az amerikai izolacionizmust, és úgymond magára hagyja az öreg kontinenst.
Európának végre a saját lábára kell állnia a védelmi kérdésekben, Amerika túl sokáig védte
– nyilatkozta a Financial Times című lapnak.
Az amerikai alkotmány szerint azonban az alelnök hatásköre többnyire ceremoniális – de például az elnök halála esetén átveszi szerepkörét. Ha Trump első ciklusát nézzük, ott
arra használta alelnökét – Mike Pence-t –, hogy elküldje oda, ahová nem akart elmenni.
Tipikusan ilyen volt Európa is. Trump irtózott az európai utaktól, hiszen csupa olyan politikussal kellett találkoznia, aki kioktatta őt, rendszeresen tüntettek ellene, nem is beszélve egy óriási, pelenkába öltöztetett Trump-baba léggömbről Londonban. Így nem csoda, hogy amikor csak tehette, alelnökét küldte az öreg kontinensre.
Védje meg magát mindenki!
Így például Mike Pence vett részt többször is a müncheni biztonsági konferenciákon - amelyek egyikére egyébként Joe Biden egy hónappal a beiktatása után maga utazott el. Úgy tűnik, Vance már jó előre felkészült erre a szerepre, az év elején amerikai szenátorként vett részt ezen a konferencián, és fennhangon hirdette, hogy
Amerikának át kell adnia Európának a felelősséget az ukrajnai háborúért.
Arra is számítani lehet, hogy Vance tanácsaira hallgatna Trump – ellentétben Mike Pence-szel, aki támogatta az iraki háborút és rövid 2024-es elnökjelöltsége során kifejezetten elítélte Trump izolacionizmusát. Vance teljesen más, már most szimpatizál Trump ösztönös külpolitikai beállítódásával:
védje meg magát mindenki, kivéve, ha Izraelről van szó.
Az is valószínű, hogy Vance-ből – ha tényleg alelnök lesz – kiváló szócső válik; felerősíti a médiában Trump üzeneteit. Márpedig ez a mai, valóságshow-politizálásban fontos és értékes tulajdonság.
Vance sima és alkalmazkodó interjúalanyként kezdte 2016-ban, amikor hűvösen magyarázta Trump vonzerejét a megzavarodott liberálisok számára, miközben a „Hillbilly Elegy” című önéletrajzi könyvét népszerűsítette. Hamarosan azonban minden fórumon – a Fox Newson, a Szenátusban, a kampányban – harcias Trump-pótlékká vált. Alelnökként valószínűleg Európát is hozzáadná ehhez a listához.
Vance átalakítaná a globális rendet
Pence a rádiós műsorvezetői múltja ellenére nyugodt, kissé merev jelenlétet képviselt a tengerentúli pódiumon. Vance televíziós jártassága viszont valószínűleg a transzatlanti trumpizmus élénkebb, beszédesebb változatát hozná Európába. „Azt hiszem, egyetért azzal, amit mondani fogok” – kezdte Vance, amikor az év elején Münchenben a mikrofonhoz lépett. Az „ő” természetesen Trumpra vonatkozott, s jól megmutatta, hogy Vance mennyire készül a tengerentúli szócső szerepére.
„Van itt egy alapvető kérdés, amelyre Európának valóban rá kell ébrednie” – mondta Vance, hozzátéve, hogy megjegyzéseit „a barátság, nem pedig a kritika szellemében” teszi, mégpedig az, hogy
az Egyesült Államoknak jobban kell összpontosítania Kelet-Ázsiára
– mondta. „Ez lesz az amerikai külpolitika jövője a következő 40 évben, és Európának rá kell ébrednie erre a tényre” – tette hozzá.
Lehet mondani, hogy ebben nincs sok újdonság, erősen emlékeztet Barack Obama sokat emlegetett ázsiai orientációjára, viszont Vance verziója sokkal drámaibb. Vance az év elején egy, a Politicónak adott interjúban kifejtette, hogy
alapvetően át akarja alakítani a globális rendet,
és egy olyan rendszert kíván létrehozni, amelyben minden nemzet a saját biztonságáért és pénzügyi jólétéért felel. Ez a nemzetközi kereskedelmi és biztonsági struktúrák teljes átalakítását jelentené.
Alelnökből elnök?
Egyelőre azonban Vance tervei Trumptól függenek. Viszont az is nyilvánvaló, hogy Trump nem véletlenül választott magának egy ennyire karakteres és fiatal alelnökjelöltet – simán benne van a pakliban, hogy politikai örökösét látja benne. Az amerikai alkotmány szerint Trump még egy elnöki mandátumot tölthet be, logikus feltételezés, hogy Vance-t neveli ki utódjának.
Alelnökből elnöknek lenni járható út az amerikai politikában:
- 1900 óta a volt alelnökök az elnökválasztások nagyjából 25 százalékát nyerték meg.
- Összesen 15 alelnök lett végül elnök – bár nyolc azért, mert az elnök meghalt.
Nyilván Vance maga is tisztában van ezzel:
Trump legfeljebb négy évig lesz a Fehér Házban. Nagy kérdés, hogy ki következik utána
– nyilatkozta.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.