Az elektromos autók (BEV) ellen fordult a közhangulat Dél-Koreában az utóbbi napokban-hetekben történt a katasztrófák következtében. A helyzet súlyosságát jól jellemzi, hogy hétfőn már kormányzati szinten foglalkoztak az elektromos autókkal kapcsolatos veszélyforrások – kiemelten a lítiumakkumulátorok – kezelésével.
A találkozót a környezetvédelmi miniszterhelyettes vezette, az egyeztetésen a Reuters információi szerint a közlekedési, az ipari tárca mellett a katasztrófavédelem vezetői is részt vettek.
Az egyik megvitatott téma az volt, hogy az eddigi megengedő szabályokat sutba vágva tegyék kötelezővé az elektromos autók gyártóinak, hogy hozzák nyilvánosságra a modelljeikben alkalmazott energiatárolók gyártóinak a nevét.
A jelenlegi törvények szerint az autógyártóknak csupán az alapvető adatokat kell közölniük, ide tartozik a típus és a főbb műszaki paraméterek, de az akku gyártója és származási helye üzleti titkot képezhet.
A szabály értelmét nehéz megfejteni, mindenesetre a cégek eddig gondosan kerülték a nyilvánosságot,
ám a keddre az autógyártókkal kibővített minisztériumi megbeszélést meg sem várva a Hyundai kiterítette a kártyáit. Az ország vezető járműgyártója honlapján közzétette a 13 jelenleg is kapható elektromos modelljéhez beszállító akkumulátorgyártók nevét. A listán három név,
A két dél-koreai cég közül is az Iváncsán is gyártóbázissal rendelkező SK Ont preferálja a Hyundai, nyolc modelljébe ennek a termékeit szereli. A Debrecenben építkező kínai CATL egyedül a Kona Electrichez szolgáltat erőforrást. A Hyundai testvérvállalata, a Kia is jelezte, hamarosan közzéteszi az akkugyártók listáját, várhatóan azon is ezekkel a nevekkel találkozhatunk majd.
A tűzesetekre reagálva a cégek olyan monitorozó rendszerek kidolgozását és beépítését is tervezik, amelyek – ha észlelik a bajt – még idejében közbe tudnak avatkozni. A két koreai cég ezzel elébe megy a törvénymódosításnak, amely várhatóan az importált modellekre is előírja a közzétételi kötelezettséget.
Akkor viszont a legutóbbi, augusztus 1-jén történt tűzvész okozójáról, a Mercedes-Benz EQE-ről is meg lehet tudni, hogy hol és ki hibázott: az autó vagy az akkumulátor gyártója. Egy ilyen autó lobbant lángra Incheon egyik illusztris lakóparkjának garázsában, a tűz átterjedt az egész szintre, 140 jármű vált a lángok martalékává.
A városi tűzoltók öt kocsival vonultak ki, 170-en több mint nyolc órán át küzdöttek a lángokkal, ám mire megfékezték, a garázs fölötti 46 apartman lakhatatlanná vált, 121 embert ki kellett költöztetni, huszonhárman kerültek kórházba füstmérgezési tünetekkel – írja a The Korea Times. A térfigyelő kamerák szerint
a Mercedes nem is volt töltőn, az utastere telt meg előbb füsttel, majd robbanás következett, s onnan a tűz villámgyorsan átterjedt a szomszédos parkoló kocsikra.
A Mercedes importőre sajnálatát fejezte ki, és mindenben együttműködik a vizsgálatot végző hatóságokkal. Azt viszont a törvényre hivatkozva megtagadta, hogy az akku gyártóját megnevezze.
A lítiumos akkumulátorok különösen érzékenyek a magas hőmérséklete, celláik nagy energiasűrűsége miatt a bennük keletkezett tűz nehezen elfojtható, viszont gyorsan terjed. A lítiumakkumulátorok jellemzően töltés közben hevülnek fel annyira, hogy lángra lobbanjanak, de az incheoini esetben vélhetően gyári hiba vagy más tényezők játszhattak közre ebben.
A katasztrófavédelem adatai szerint az akkumulátortüzek száma és súlyosságuk az utóbbi években nőtt: amíg 2018-an csak három elektromos autót lobbantott lángra az akkumulátora, addig tavaly már 72 esethez kellett kivonulniuk a tűzoltóknak. A legutóbbi eset után egy törvényjavaslat is született a parkolókban lévő tűzvédelmi eszközök számnak emeléséről.
Érdekesség, hogy az elektromos rollerek még a villanyautóknál is sokkal tűzveszélyesebbek. Dél-Koreában 2019-től 2023 végéig 467 kétkerekű fogott tüzet, négyen meghaltak és 64-en megsebesültek. A tüzek 57 százaléka töltés közben pattant ki.
Az eddigi legsúlyosabb akkumulátorokkal összefüggő katasztrófa idén június 24-én, a Szöultól 50 kilométerre délnyugatra fekvő Hwaseong városában lévő Aricell akkumulátorgyárban történt. Az üzemet déltájban robbanás rázta meg, 23-an vesztették életüket, köztük két koreai, a többi áldozat kínai és laoszi vendégmunkás volt.
A robbanás a 35 ezer lítiumakkumulátort tároló raktárban történt, az áldozatokkal nem is a tűz, hanem a mérgező gázok belélegzése végzett, ehhez 15 másodperc is elegendő volt. Az eset kivizsgálása folyamatban van, de az már leszűrhető, hogy a biztonsági intézkedések be nem tartása vezetett a tragédiához.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.