Az izraeli háború 322. napja – Amerika szerint már nincs messze a tűzszünet Gázában
A múlt héten Katarban tartott tárgyalásokon Washington igyekezett nyomást gyakorolni a szemben álló felekre, hogy fogadják el a felvázolt tűzszüneti tervet, Antony Blinken amerikai külügyminiszter is személyesen vett részt az egyeztetésen. A tárgyalások következő fordulóját, amely csütörtökön lett volna esedékes Kairóban, egyelőre elhalasztották − írja a The Guardian.
A tűzszüneti terv legutóbbi verzióját a Hamász kritizálta, mivel szerintük az túlságosan kedvez az izraelieknek.
Az izraeli Jediót Ahronót lap belső forrásokra hivatkozva arról ír, hogy a tűzszünetről való megegyezésre kicsi az esély, de voltak törekvések arra, hogy a felek ismét tárgyalóasztalhoz üljenek. Ugyanez a forrás megjegyezte, a megegyezést nehezítheti, hogy Netanjahu ragaszkodik az erős izraeli katonai jelenléthez a Gázai övezet és Egyiptom közti határon, az amerikaiak viszont azt szeretnék, ha Izrael kivonná onnan csapatai jelentős részét.
A lap szerint az amerikaiak felismerték, hogy Blinken külügyminiszter hibát követett el, amikor a közelmúltban arról beszélt, hogy Netanjahu hajlandó lenne tárgyalni, így már a Hamász térfelén pattog a labda.
Eközben viszont Linda Thomas-Greenfield amerikai ENSZ-nagykövet a biztonsági tanács csütörtöki ülésén arról beszélt, a megegyezés látótávolságba került, miután Biden szerdán telefonon meggyőzte Netanjahut, hogy fogadja el a tervezetet.
Ciszjordánia gazdasága is megsínyli a háborút
A konfliktus tavaly októberi elmérgesedése nyomán kialakult helyzetet igencsak megsínyli a nagy többségében palesztinok lakta Ciszjordánia gazdasága.
A különböző lezárások, utazási és munkavállalási korlátozások megnehezítik a mindennapi életet is. Egy a The Guardiannek nyilatkozó kerámia- és üveggyár-tulajdonos úgy fogalmazott: „A helyzet rosszabb, mint a Covid-járvány idején, korábban mindennap jöttek hozzánk turisták, most ha szerencsénk van, talán szombatonként eladunk valamit.” A férfi hozzátette, online sem nagyon rendelnek tőlük mostanában, mivel az embereknek egyszerűen nincs pénzük.
Izrael és Palesztina gazdasága ezer szálon összefonódik. Izraelnek szüksége van az olcsó palesztin munkaerőre, főként olyan ágazatokban, mint a mezőgazdaság vagy az építőipar, az izraeli munkahelyeken magasabb fizetést kapó dolgozók pedig nagyjából 20 százalékát adták a Palesztin Hatóság GDP-jének.
A Hamász tavaly októberi támadását követően viszont Izrael körülbelül 140 ezer ciszjordániai palesztin beutazási engedélyét függesztette fel, a kieső munkaerőt a zsidó állam indiai vendégmunkásokkal próbálja pótolni.
A korlátozások következtében a ciszjordániai térségben nagymértékben megnőtt a munkanélküliség: az előző év azonos időszakához képest az első negyedévben 11 százalékról 35 százalékra nőtt az állástalanok aránya. Emellett az infláció is magas, és a fizetések is tovább csökkentek a térségben.
A válsághelyzetet tovább nehezíti, hogy az izraeli pénzügyminiszter az adóbevételeket is visszatartja a palesztinoktól büntetésként, amiért azok együttműködnek a hágai Nemzetközi Bírósággal. A tárcavezető azzal is megfenyegette a Palesztin Hatóságot, hogy elzárja a palesztin bankokat a nemzetközi bankrendszertől, erre egyelőre nem került sor, de egy ilyen lépés végleg az összeomlás szélére taszítaná Ciszjordánia gazdaságát.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.