A Kurszk-régióban indított katonai művelet célja egy ütközőzóna kialakítása, amely megakadályozza Moszkva további határon átnyúló támadásait – jelentette be Volodimir Zelenszkij egy az X-re is feltett videóban. Ez volt az első alkalom, hogy Zelenszkij egyértelműen nyilatkozott a művelet céljáról, amelyet augusztus 6-án indítottak.
„Ma jó és szükséges eredményeket értünk el az orosz felszerelések megsemmisítésében Dzserzsinszk közelében. Mindez több mint egyszerű védelem Ukrajna számára. Ez az elsődleges feladatunk a védelmi műveletek során: minél több orosz hadipotenciál megsemmisítése és a maximális ellentámadások végrehajtása” – mondta Zelenszkij.
Az ukrán elnök esti videóüzenetében nemzetközi szövetségeseihez is fordult, sürgetve a harctéri katonai felszerelések szállításának felgyorsítását:
Arra van szükségünk, hogy a partnereinktől gyorsabban érkezzenek az ellátmányok. Ez a határozott kérésünk. A háborúban nincs vakáció. Döntésekre van szükség, ahogy az ígért segélycsomagok időben történő logisztikájára is. Ezt különösen az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság és Franciaország figyelmébe ajánlom.
Zelenszkij nyilatkozata ugyanazon a napon hangzott el, amikor az ukrán hadsereg közzétett egy videót, amelyen állításuk szerint megsemmisítettek egy kulcsfontosságú hidat Kurszkban. Ez már a második híd, amelyet kevesebb mint két hét alatt megtámadtak.
A hidak megsemmisítése megzavarhatja az orosz ellátási útvonalakat, és jelezheti, hogy az ukrán csapatok hosszabb távra tervezik megerősíteni pozícióikat – írja az Euronews. Kijev azt is reméli, hogy a művelet megváltoztatja a több mint két éve tartó konfliktus dinamikáját. Ugyanakkor az ukrán tisztviselők többször is hangsúlyozták, hogy a művelet célja nem Oroszország megszállása.
Oroszország vasárnap cáfolta azt a hírt, amely szerint a Kurszki terület elleni ukrán akció miatt meghiúsultak volna a Kijevvel folytatott tárgyalások az energetikai célpontok elleni támadások leállításáról, mondván, soha nem is voltak ilyen tárgyalások.
A tűzszünet esélyei így ismét nullára csökkentek.
„Senki nem szakított meg semmit, mert nem volt mit megszakítani” – zárta rövidre a kérdést Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője. – Oroszország és a kijevi rezsim között sem közvetlen, sem közvetett tárgyalások nem folytak a polgári kritikus infrastruktúra létesítményeinek biztonságáról” – tette hozzá.
Eközben Minszk hadseregének egyharmadát az ukrán határra küldte, mivel Ukrajna több mint 120 ezer katonát állomásoztat a másik oldalon. Azt nem közölték, hogy pontosan hány emberről van szó, de a Stratégiai Tanulmányok Nemzetközi Intézetének 2022-es jelentése szerint a fehérorosz hadseregnek mintegy 48 ezer tagja van, a határőrség pedig 12 ezer fős.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.