Vajon mire megy ki a kurszki betörés, ami sokkolta Oroszországot?

Napokkal a Kurszk oroszországi város irányába történt ukrán támadás után sem világos a helyzet: mi is történik valójában Oroszország és Ukrajna határtérségében, a kurszki nagy-megyében (oblaszty). Éppígy homályosak Kijev katonai-stratégiai céljai. A valószínűbb változatok egyike szerint a szorult helyzetű Zelenszkij elnök a „va banque” – mindent vagy semmit alapon támadott. Ennek motívumai sem egyértelműek. Az egyik feltételezés szerint a küszöbönálló béketárgyalások előtt javítani akart Ukrajna pozícióján orosz területek megszállásával. 

Erre nem számítottak az oroszok, de az elemzők is vakarják a fejüket

Oroszország katonai és hírszerzési vezetése ismét súlyos hibát véthetett – ez az általános vélemény. 

– panaszkodik az Agensztvo nevű oroszországi ellenzéki portálon közölt cikk Apti Alaugyinov vezérőrnagyra, a moszkvai védelmi minisztérium emberére, plusz katonai bloggerekre hivatkozva. Az első napokban csak a határőrség és kis létszámú, kézifegyverekkel, Kalasnyikovokkal ellátott, önkéntes területvédő alegységek (teroborona) próbálták feltartóztatni az amerikai és német nehézfegyverekkel jól felszerelt ukrán csapatokat.

Ukrajna persze aligha lesz képes tartani azt a legfeljebb Budapest méretű és nehezen védhető földdarabot, amit a támadással az ellenőrzése alá vonhatott. A Der Spiegel idézi az ISW amerikai katonai elemző think-tankot, amely szerint „megerősített” adatok számolnak be arról, hogy az ukrán csapatok a határtól 10 kilométerre hatoltak be Oroszországba. A Reuters húsz kilométert emleget. Az oroszországi Vojennoje Obozrenyije szakportál szerint legalább 57 kilométerre vannak az egyik feltételezett célponttól, a kurszki atomerőműtől.

Belorussziából eközben állítólag jelentkezett a Wagner katonai magánvállalat ott tartózkodó csapata, hogy besegítenének. Nagy lehet a baj, mert még a Kreml-közeli RIA Novosztyi is megírta, hogy az oroszországiak több mint 76 ezer embert telepítenek ki a térségből. Egy három nagy-megyényi, magyarországnyi méretű területen az ukrán határ mentén szükségállapotot hirdettek, különleges terrorizmus elleni intézkedésrendszerrel (KTO) megspékelve. 

Katonailag roppant kockázatos az ukrán akció

Katonailag az ukránok vállalkozása roppant kockázatos, ezt a Der Spiegel védelmi-biztonságpolitikai szakértője, Gustav C. Gressel is megerősíti. Mindenekelőtt az anyaországgal, Ukrajnával való kapcsolattartás, az utánpótlás szempontjából. De ez akár az ukrán haderő összeroppanásával is járhat. 

Egyébként az ilyen merész manőverekhez a klasszikus hadászati alapelvek szerint csak a jóval erősebb fél folyamodik, hiszen az arcvonalak további széthúzása, új utánpótlási vonalak kiépítése kockázatos lépés. Pótlólagos 

• emberanyagot, 
• lőszert, 
• üzemanyagot, 
• a katonáknak enni-, innivalót 

követel meg – olyan dolgokat, amelyekben Ukrajna hátrányt szenved. Az erősebb, a jobb helyzetben lévő hadviselő fél kerülhet ki jól ebből a szokatlan helyzetből. Moszkva feltehetően ukrán területen egy átkaroló művelettel elzárja a behatoló, legalább ezrednyi erőt képviselő, jól felszerelt (német Marder páncélosokat láttak a drónfotókon) ukrán csapatok előtt a visszautat. Ukrajna ebből a határ menti sávból 23 település lakosságát telepítette ki, számolva a moszkvai tervekkel.

Kérdéses, hogy az ukránokat vissza tudják-e majd vonni

Ugyanilyen homályos a másik lehetséges konkrét célpont, a határ oroszországi oldalán lévő Szudzsa kisváros melletti földgázmérő-kompresszoros állomás helyzete. Az állomás az Ukrajnán át Nyugat-Európába tartó oroszországi gázcsővezeték fontos eleme. Ezzel kapcsolatban sincs bizonyíték, hogy ukrán ellenőrzés alá került. Nyugati források szerint a földgázszállítás folyamatos az Ukrajna területén futó több száz kilométernyi csővezetéken.

A harci cselekmények terepviszonyai a védőknek kedveznek. Egy regionális – nem elektrifikált – vasútvonal indul Ukrajnából az elfoglalt területtől északnyugatra, ami Volfinó-Gluskovónál oroszországi földre ér. Ám ez a régió az orosz csapatok ellenőrzése alatt áll. Szudzsa térségében orosz oldalon, a határral párhuzamosan fut egy másik vasútvonal, ami északkeletre kanyarodva befut Lgov kisvárosba, a kurszki atomerőműtől nyugatra néhány kilométerre lévő vasúti csomópontba, ami ugyancsak szilárdan oroszországi kézben van. 

Noha aszfaltozott kétsávos, jó minőségű műút (Ukrajnában H07, Oroszországban R200 jelzéssel) köti össze az ukrán Szumit az orosz Szudzsával, tovább haladva Kurszk felé, ezt azonban az oroszországiak rakétatüzérségükkel, légi fölényükkel ellenőrzik. Ezen vihették be a nehézfegyvereket az ukránok, de kérdéses, hogy erre vissza is tudják-e őket vonni. Egyelőre nincs nyoma az ukrán oldalon már egy hete működőképesnek jelzett F–16-os légi századnak.