„Több mint tízmillió vármegye- és országbérletet adtunk el, 2024-ben 800 millió utazásra lehet számítani a tarifareformnak köszönhetőn. Ez az ország legnagyobb rezsicsökkentése” – jelentette ki Lázár János építési és közlekedési miniszter.
A miniszter azt is elmondta, hogy 4,5 millió magyar járt jól az új rendszerrel, és úgy fogalmazott, hogy
még a Fideszből is megkóstolgatták, hogy az önkormányzati választás előtt miért egyezett meg Karácsony Gergellyel.
A politikus azt is közölte, hogy az állandó lakóhellyel rendelkező magyar állampolgároknak az állam köteles naponta háromszor oda-vissza, átszállás nélkül biztosítani a közlekedést a lakóhely és a járásközpont között. A miniszter közlése szerint ez 500 településnél nincs megoldva, és 150 település egyáltalán nincs bekötve a tömegközlekedésbe.
Az építési és közlekedési miniszter elmondta, jelenleg a 6500 kilométernyi vasúti pálya több mint 50 százalékában sebességkorlátozás van, ezért nem lehet tartani a menetidőket.
„Tizennégy év alatt 1200 kilométernyi vasút készült el, és most arra vállalkozunk, hogy vasutat építünk. Ennek érdekében a kormány felhatalmazott, hogy az Európai Beruházási Bankhoz (EBB) forduljak hitelkeretemmel.
Magyarország minimálisan egymilliárd eurós kérelemmel fordult az EBB-hez, amit egymilliárd eurós saját erővel egészítve ki, mintegy 880 milliárd forintot meghaladó mértékben egy új vasúti pálya építési programba kezdünk”
– jelentette ki. Hozzátette, hogy a hitelkérelem 30 évre szólna és 500 kilométernyi új vasutat akarnak ebből ebből építeni négy év alatt.
A miniszter elmondta, hogy a programhoz elnyerte Orbán Viktor kormányfő, Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter és Varga Mihály pénzügyminiszter támogatását is.
Ez egy nagyon-nagy vállalás. Nemcsak azért, mert ezzel Magyarország adósságát növeljük, hanem azért is, mert a magyar költségvétésnek 50 százaléknyi önerőt, azaz egymilliárdnál több eurót kell biztosítani
– hangsúlyozta.
Felújítják a többi között a Kiskunfélegyháza–Szeged vonalat, Székesfehérváron és térségében fejlesztenek. Villamosítanak, megépítik a Gubacsi-hidat is. A budapesti HÉV-ek felújítását is tervezik, de ezt csak akkor, ha megérkeznek az uniós pénzek.
Azt is mondta, hogy 45 év a vasúti járművek átlagéletkora, ennek orvoslására Magyarországon folytatódik a járműgyártás, ehhez azonban nemzetközi tudásra is szükség van, vagy az állam vásárol új járműveket, ezt leggyorsabban a GySEV-nél tudják megtenni.
Újságírói kérdésre elmondta, hogy
vonatfelszámolásról nincs szó, az ipari területeknél új vonalak létesítése releváns, például Debrecenben, később Szegeden és Pécsett is, de az 500 kilométernyi fejlesztés a meglévő pályák feljutását és a Gubacsi-hidat érintik.
Egy másik kérdés válaszolva azt mondta, hogy két nagy projektet ajánl a kínai befektetőknek: az egyik a V0-s vasútvonal megvalósítása, amely a főváros belső területeit mentesítené az vasúti teherforgalomtól, a másik pedig Budapest belvárosának vasúti összekötése a Liszt Ferenc nemzetközi repülőtérrel.
Kínai finanszírozást és kínai kivitelezést jelent mindkét esetben, a Nyugati Pályaudvar és a repülőtér összekötésénél felmerül a koncesszió lehetősége is
– tette hozzá.
Lázár János elmondta azt is, hogy prioritásként kezeli a repülőtérre vezető úthálózat fejlesztését, és hozzátette, azt szeretné, hogy még ebben a ciklusban elkészüljön a hatsávos út a belváros és a reptér között.
Ha megépül az út, akkor kérdés, hogy a vasútra mennyire lesz szükség. Egyelőre az útra van pénz. Semmilyen vasúti fejlesztésre nincsen most forrás
– mondta. Hozzátette, hogy a Nyugati pályaudvart és a belvárost összekötő külön vasút mellett az a legfontosabb érv, hogy a befektetésre külön tudna a magyar állam Kínával megegyezni.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.