A nemzetközi közösség évtizedek óta tartó hanyagsága vezetett ahhoz, hogy Afrikában a majomhimlő új, a korábbiakhoz képest könnyebben terjedő variánsa ütötte fel a fejét olyan országokban, amelyeknek nagyon kevés erőforrásuk van arra, hogy megfékezzék a vírus terjedését – jelentette ki kedden Dimie Ogoina, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szakértője.
Hozzátette: majomhimlő éveken keresztül szinte észrevétlenül terjedt Nigériában és máshol, mígnem 2022-ben több mint 70 országban robbant ki a globális szintűnek minősített járvány. A szakértő kifejtette: a jelenlegi helyzet Afrikában már nem ugyanaz, mint 2022-ben. Ma a majomhimlő Afrikában szexuális úton terjed, valamint gyerekek közötti szoros kontaktussal, illetve várandós nők körében is.
A legtöbb 50 év feletti ember jó eséllyel be van oltva himlő ellen, és ez ad némi védelmet a majomhimlő ellen is, viszont Afrika többnyire fiatal népességére ez már nem jellemző. A majomhimlő a fekete himlőt okozó vírusok családjába tartozik, de enyhébb tüneteket okoz, általában lázzal és izomfájdalommal jár, súlyosabb esetekben felhólyagzik a betegek bőre az arcon, a kezeken, a mellkason és a nemi szervek környékén.
A WHO augusztus közepén nemzetközi szintű egészségügyi veszélyhelyzetet hirdetett a majomhimlő új variánsának afrikai terjedése miatt.
Az Afrikai Betegségmegelőző Központ (ACDC) adatai szerint a kontinensen több mint 22 800 ember fertőződött meg, és 622 halálesetet jegyeztek fel. Az elmúlt héten az új fertőzések száma 200 százalékos emelkedést mutatott. A fertőzések és a halálozások többségét a Kongói Demokratikus Köztársaságból jelentették, ahol nagyrészt 15 év alatti gyerekeket betegít meg a majomhimlő.
A szakértők szerint Kongóban és más országokban is kevés diagnosztikai eszköz áll rendelkezésre, ami megnehezíti, hogy ellenőrzés alá tudják vonni a vírus terjedését. A gyorsabban terjedő új variánst eddig Kongón kívül négy másik afrikai országban, illetve Svédországban mutatták ki. Dimie Ogoina elmondta: sajnálatos, hogy bár a majomhimlő már 54 éve jelen van, a nemzetközi közösség csak most kezd gondolkodni azon, hogyan tudnák gyógyítani a betegeket.
Szakértők szerint az ebolajárványok megfékezésére kidolgozott stratégiák esetleg ebben az esetben is hasznosak lehetnek, mert várhatóan a majomhimlő esetében is csak korlátozott számú oltóanyagra számíthatnak a hatóságok. Becslések szerint Afrikának mintegy 10 millió dózis vakcinára lenne szüksége, de várhatóan csak nagyjából 500 ezer fog eljutni hozzájuk, és bizonytalan, hogy egyáltalán mikor.
A Bavarian Nordic dán biotechnológiai vállalat szombaton közölte, hogy felgyorsítja a majomhimlő elleni vakcina gyártását, és a nemzetközi egészségügyi szervezetekkel együttműködve biztosítani kívánja a méltányos hozzáférést a szérumhoz.
A vállalat, amely egyike azon kevés gyógyszercégnek, amely rendelkezik a majomhimlő elleni vakcinával, közölte, hogy tájékoztatta az afrikai járványügyi és járványmegelőzési központokat (CDC) arról, hogy 2025 végéig 10 millió adagot tud előállítani a vakcinából, és már idén akár 2 millió adagot is tud szállítani. Spanyolország pedig ma bejelentette, hogy vakcinákat adományoz Afrikának.
A kéknyelv-betegség az állatok érfalát károsítja, a tünetek általában a fertőzés után három-hét nappal jelentkeznek. A vírus egyéb állatokra és az emberre nem veszélyes, humán megbetegedést nem okoz. A kérődzőknél, elsősorban a birkáknál azonban a beteg állat pusztulásával járhat.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.