A német elit az amerikai elithez van kötve - összezárnak a radikálisok ellen
Három német keleti szövetségi államban közelednek a választások, szeptember elsején Türingiában és Szászországban, szeptember 22-én pedig Brandenburgban kerül sor tartományi voksolásra.
A keleti régióban a migrációellenes és a kormány politikájával szemben álló szélsőségesnek beállított Alternatíva Németországért (AfD) és az ez év januárjában alakult baloldali Sahra Wagenknecht Szövetség (BSW) toronymagasan vezeti a pártok népszerűségi listáját.
Ez egy protest szavazás lesz és az AfD-nek és a BSW-nek is a magas támogatottsága – a kettő együtt nagyjából 50 százalékos –, ami egyértelműen az elégedetlenségnek a kifejeződése a német belpolitikában
– mondta el Kiszelly Zoltán. A szakértő szerint ez egy válságtünet, az állampolgárok elégedetlensége a német politika teljesítményével. Azonban ez nem csak a keletnémet régióra igaz, hiszen a nyugati tartományokban is 15 százalék felett mérik az AfD támogatottságát.
„Az elégedetlenséget látva a német politika folyamatosan ígéri a változást, de ez már korábban is így volt, és országszerte érzik a németek azt, hogy a szövetségi politika nem azokkal a problémákkal foglalkozik, amelyek az embereket érintik. Választás előtt sok mindent megígérnek, most az ukrán támogatás csökkentését vagy a bűnelkövetők kitoloncolását, de az állampolgárok nem hisznek már ennek a mainstream politikának” – hangsúlyozta a szakértő.
Bukhat-e a német kormánykoalíció?
- A migráció okozta bűnözési hullámmal járó társadalmi elégedetlenség,
- valamint az Ukrajna támogatásával folyamatosan ürülő német államkassza miatt a szociáldemokraták (SPD), a Zöldek és a liberálisok (FDP) alkotta koalíciós kormány népszerűsége történelmi mélypontra került.
Jövő ősszel szövetségi választások jönnek és elképzelhető, hogy az erősödő jobboldal és a radikálisok kényszerű szövetségbe szorítják őket.
A költségvetési vitát, úgy néz ki, hogy végül megoldotta az ingatag kormánykoalíció, leginkább úgy, hogy újabb hiteleket vesznek fel
– mondta Kiszelly Zoltán. A szakértő hozzátette, hogy a liberális párt (FDP) szenvedte a legnagyobb arcvesztést, most 5 százalék körül táncol, de az FDP és a zöldek esetleges rossz választási eredménye nem veszélyezteti a koalíciót, mert keleten eleve gyengébb pozícióik voltak.
Kiszelly Zoltán szerint a kormánypártok azért is igyekeznek elkerülni, hogy megbukjon a kormány, mert az egyértelműen az AfD sikere lenne. „A rendkívül népszerűtlen kormánypártok azt remélik, hogy még van egy évük, nem hiszem, hogy előrehozott választások jöhetnének” – tette hozzá.
Jön a nagykoalíció?
A szakértő szerint a berlini váltók a nagykoalíció irányába mutatnak a jövő évi szövetségi választásokon, ezt láttuk Hessenben és Berlinben is a tartományi választások után, amikor a CDU nem a Zöldeket választotta kormányzó partnerül, hanem a szociáldemokratákat.
A német tőke igényeinek ugyanis ez felel meg
– hangsúlyozta a szakértő. Mint mondta, a Zöldek túl szélsőségesek, túl atlantisták, a liberálisok pedig kérdéses, hogy egyáltalán bejutnak-e a Bundestagba, így a legvalószínűbb forgatókönyv a nagykoalíció.
„Ez az úgynevezett weimari záródás – ami egy kicsit áthallásos –, de azt jelenti, hogy a mérsékelt pártok támogatottsága csökken, és a rendszerkritikus és rendszerellenes pártok támogatottsága pedig nő. Most ezt látjuk Németországban, csak nem diktatórikus keretek között. Ez egy válságtünet, és bár az AfD-ben és a BSW-ben is vannak olyan kisebbségben lévő hangok, amelyek túl akarnának lépni a demokratikus kereteken, ez nem adott és nem reális” – mutatott rá Kiszelly Zoltán.
Közösen az AfD ellen
A szakértő szerint ha jövőre a CDU-nak és az SPD-nek nem lesz együttesen 50 százaléka, akkor kisebbségi kormány várható, ami utoljára a weimari köztársaság alatt volt. „A Zöldek támogatottsága 10 százalék körüli, ők az elitek pártja, a globalistáké, a nagyvárosi fiatalok és egyetemisták választása. Az ő népszerűségvesztésük nem véletlen, mert a kormány vitatott intézkedései miatt mindig a kisebb partnereket büntetik a szavazók. A liberálisok viszont a parlamenti kiesés szélén táncolnak” – tette hozzá.
Ami biztosan nem várható viszont, hogy Németország irányt változtatna, mindenképpen marad az atlantista irány mert a német elit ezt szeretné
– hangsúlyozta az elemző. Mint kifejtette, a kancellári székben Scholzot váltható kereszténydemokrata Friedrich Merz annak a BlackRock pénzügyi alapnak volt a német felügyelőbizottsági elnöke, ami az 50 legnagyobb német cégben résztulajdonos. A német gazdaság pedig annyira ki van téve az amerikai gazdaságnak, hogy e téren valódi irányváltásra semmi esély.
A Századvég politikai elemzési igazgatója szerint ugyanis a német elit az amerikai elithez van kötve, és jelenleg nincs olyan személy Merz mellett, akit támogatni tudnának. „Merznek az a feladata, hogy minimum egy olyan nagykoalíciót hozzon majd össze, ami tartja ezt az irányt, vagy szélsőséges esetben egy olyan kisebbségi kormányt, ami ugyanezt az atlantista irányt és az Európai Unió egyben tartását tudja elérni” – hangsúlyozta Kiszelly Zoltán.
Mint mondta, ennek elérése érdekében a kereszténydemokraták a BSW-vel is szövetséget kötnének, hiszen
a koalíciós pártoknak az az érdeke, hogy az AfD-t elszigeteljék és a politikai térfél másik oldalára tereljék az elégedetlen szavazókat.
„Ha ez sikerül Türingiában, vagyis az AfD-nek nem lesz abszolút győzelme, az azt jelenti, hogy nem lesz a felsőházban sem a jelenlegi német politikát blokkoló kisebbség” – összegezte Kiszelly Zoltán.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.