Kiakadtak a magyarok az ukrán olajszankciókra

Augusztusban eszkalálódni látszik az ukrán–orosz háború, hiszen a két és fél éve az oroszok által megtámadott Ukrajna nyáron offenzívát indított orosz területek ellen – derült ki a Nézőpont Intézet kutatásából. A háború fokozódásának része, hogy a kijevi vezetés bejelentette: az államterületén áthaladó orosz kőolaj szállítását is részlegesen leállítja Magyarország és Szlovákia irányába.

Ugyan az intézkedés nem fenyegeti a két uniós tagállam benzinellátását, de a két ország Ukrajnának adott segítsége miatt igencsak meglepő. Érthető, hogy a Nézőpont Intézet felmérése szerint a magyarok 69 százaléka elfogadhatatlannak tartja az Ukrajna által kivetett szankciót (22 százalékuk szerint elfogadható). Még a DK- és a Tisza-szavazók relatív többsége (47 százalékuk) is így gondolkodik. Igaz, mindkét párt tábora megosztott: 39, illetve 43 százalékuk szerint elfogadható az ukrán szankció. Mindez jól mutatja, hogy a baloldal és szavazótáborának felemás viszonyát a szuverenitás ügyéhez.

Ukrajna kőolajszankciós döntése ráadásul egy kétoldalú nemzetközi szerződés egyoldalú megsértését jelenti, amely a jogállamiságra érzékeny brüsszeli elitet azonban nem zavarta meg. Ismert, hogy a bizottság a múlt héten úgy döntött, mivel az ukrán szankció nem sérti a két állam energiabiztonságát, Brüsszel nem tervez közvetíteni a felek között. Ezzel a DK- és a Tisza-párt EP-képviselőinek szavazataival nemrég újraválasztott bizottság nemcsak szerződéses kötelezettségét sérti meg, de a magyar emberek elvárását sem teljesíti. Arra a kérdésre, hogy az Európai Uniónak fel kellene-e lépnie, hogy rendezze az olajszállítással kapcsolatos vitát, a magyarok

• 77 százaléka válaszolt igennel,
• s csak 16 százalékuk nemmel.

Még a Tisza-pártiak 68 és a DK-szavazók 58 százaléka is így vélekedett.

A magyar közéletben felmerült annak a lehetősége is, hogy az olajszankciókra Magyarország válaszul az ukrán áramellátás visszatartásával feleljen. Ennek jelenleg azonban nincs még elsöprő támogatása: a magyarok 47 százaléka elfogadhatónak tartaná a válaszlépést, 42 százalékuk nem. Alighanem a tartalékokból biztosított benzinellátás és a magyar tárgyalási erőfeszítésekbe vetett bizalom is közrejátszik abban, hogy a magyarok a válaszlépéssel kapcsolatban még óvatosak. Ugyanakkor a megegyezés hiányában a hangulat könnyen átalakulhat, s az ukrán szankciók már most is erős ellenzése miatt a válaszlépések is hasonló támogatottságot szerezhetnek.