Vlagyimir Putyin felvillantotta a minap a szigorú gazdasági ellenintézkedések lehetőségét, válaszul a Nyugat egyre keményebb szankciós politikájára. Akár erre adott válasznak is lehetne tekinteni Timothy Ash neves, a londoni Chatham House-hoz (Royal Institute of International Affairs – A Nemzetközi Ügyek Királyi Intézete) közel álló Kelet-Európa-szakértő, a washingtoni CEPA (Center for European Policy – nagyjából az Európai Politikát Elemző Központ) oldalakon megjelent cikkét, amelynek üzenete: „Bolond lenne a Nyugat, ha nem ragadná meg az alkalmat Ukrajna támogatásának fokozására, hiszen kis ráfordítással mennyire meg tudná gyengíteni Oroszországot!”
Lényegében a „nyugati pénz, haditechnika, technológia és az ukrán emberáldozat” kombinációja megerősítését ajánlja, mint a nyugati világ számára előnyös és még inkább kihasználandó lehetőséget. Kijevben egyelőre nem reagáltak a cikkre, de maga az ötlet és a megokolása sem számíthat ukrán körökben nagy népszerűségre.
Visszatérve az orosz pozícióra, Szergej Rjabkov, a szankciókkal foglalkozó oroszországi külügyminiszter-helyettes kommentálta a legfelső szintről, a Kremlből érkezett figyelmeztetést. Rámutatott, hogy már az álláspont puszta nyilvánosságra hozatala is jelzés, amit jó, ha a Nyugat tekintetbe vesz, hiszen az már az intézkedések esetleges bevezetésének első fokozata.
Azaz Moszkva a katonaiak mellé csendben bevezeti a gazdasági „vörös vonalak” rendszerét is. Ha ezt valamelyik fél vagy államcsoport átlépi, komoly ellenintézkedéseket kockáztat.
Az oroszok – Putyin iránymutatása alapján – már az Ukrajna–Oroszország fegyveres harc lezárása utáni időszakra készülnek, amit várhatóan a Kelet, azaz Oroszország, esetleg Kína és a Nyugat gazdasági szembenállásának fokozódása jellemezhet majd.
A Kreml ura erre utalva hangsúlyozta, hogy egyes államok stratégiai készleteket halmoznak fel – nem mondta milyen anyagokból, energiahordozókból.
A stratégiai jelentőségű orosz alapanyagok bizonyos országokba való kivitelének korlátozására utalva viszont három árucikket említett:
– Az urániumot, mely alatt vélhetően az atomerőműben használt fűtőanyagot, az UO2-t, az uránium-dioxidot értette. Idén májusban Joe Biden amerikai elnök ugyan rendeletet írt alá, amely szerint megtiltják a dúsított uránium Oroszországból való behozatalát, amire évi körülbelül egymilliárd dollárt költöttek. Tavaly Oroszország szállította az amerikai atomerőművek által használt uránium fűtőanyag 27 százalékát. Mint a Reuters megjegyzi, az elnöki tiltás azért hagyott kiskapukat, úgyhogy legalább 2027-ig fenntartható Oroszországból a „normális” (Reuters-szóhasználat magyarázat nélkül) urániumimport.
– A nikkelt, amelyből Oroszország a Fülöp-szigetekkel és Új-Kaledóniával együtt a legjelentősebb termelő, részesedése a globális termelés mintegy 7 százalékát teszi ki. Putyin bejelentését követően a fém ára a Londoni Fémtőzsdén (LME) 2,6 százalékkal, tonnánként 16 145 dollárra ugrott. A legnagyobb kitermelő-feldolgozó, az orosz Nornickel Vlagyimir Potanyin oroszországi multimilliárdos tulajdonában áll.
– A titániumot, amelyből a világpiacra kerülő, úgynevezett titániumszivacs 15 százalékát Oroszország állítja elő. Az elsősorban a fegyver- és repülőgépgyártásban használt alapanyag legnagyobb vásárlói: Németország, Kína, az Egyesült Államok, Franciaország és Nagy-Britannia.
Emellett az elnök utalt rá, hogy Oroszország birtokolja
Putyin emellett Mihail Misusztyin kormányfőnek házi feladatot is adott:
gondolkozzon el további árucikkekre vonatkozó korlátozásokról is.
„Jó néhány árucikk esetében ránk szállítási korlátozások vonatkoznak. Lehet, hogy nekünk is hasonló módon kellene reagálni, de mindezt úgy kell végrehajtani, hogy Oroszországnak ne legyen belőle kára” – így az államelnök.
Kettőn áll a vásár, hiszen az exportcikkek megvétele nem kötelező folyamat. Ugyanakkor a stratégiailag fontos orosz alapanyagok, energiahordozók megvásárlására szigorú, de szelektív nyugati tilalmak vannak életben – amelyeket persze rendre kijátszanak.
Idén tavasszal, az EU 12. szankciós csomagjában Brüsszel például szigorú korlátozásokat vezetett be az Oroszországból érkező nyersgyémánt-importra és az Alrosa nevű orosz gyémántkitermelő cégre is. Az utóbbitól a moszkvai kincstár (Gohran) „támogatásképpen” felvásárolja a nyers gyémántot. A gyémántbiznisszel kapcsolatban ugyanakkor az Interfax-Rosszija gazdasági hírportál megjegyzi, Moszkva harmadik országokba szállít feldolgozatlan gyémántot, amelyek aztán – a szankciókat kijátszva– továbbadják az európai, japán és amerikai csiszolóknak.
A Reuters eközben exkluzív információként közölte, az orosz gazdasági minisztérium nagyjából 7,5-8 százalékkal, mintegy 240 milliárd dollárra emelte az orosz földgáz- és kőolajexportból befolyó bevételek idei becsült értékét. A moszkvai dokumentum szerint a szigorodó szankciók dacára 2023-hoz képest mintegy másfél millió tonnával, 239,9 millió tonnára emelkedik idén az orosz kőolajexport volumene.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.