Fő a feje Brüsszelnek: ki találja meg a közös hangot Európában Donald Trumppal – az egyik válasz Orbán Viktor

Ha Donald Trump nyeri kedden az amerikai elnökválasztást, az Európai Uniónak szüksége lesz valakire, aki képviseli nála az érdekeiket, és szót is ért vele, mert a washingtoni politika nagymértékben befolyásolja az öreg kontinens gazdaságát és biztonságát. Kérdés, hogy ki legyen ez az ember.

Már Mark Rutte NATO-főtitkárrá választása előtt is az volt a konszenzus, hogy nem csupán a biztonsági kihívásokat képes kezelni, de megtalálja a hangot Trumppal is. A Deutsche Welle összeállítása szerint Orbán Viktor magyar Giorgia Meloni olasz kormányfő, valamint Andrzej Duda lengyel elnök is szóba jöhet közvetítőként, bár nem mindegyiküknek ugyanazok a céljai.

Mark Rutte, az Európa-párti Trump-suttogó

Legalább három, neve elhallgatását kérő magas rangú NATO-forrás állította a portálnak, hogy az egykori holland kormányfő jó kapcsolatot alakított ki Trumppal első hivatali ideje alatt, és részben az ő visszatérésére készülve választották a szövetség élére.

Rutte „arról ismert, hogy képes volt megnyerni is az amerikai elnököt, de határozottan ki is állni vele szemben, ha kell” a kétoldalú interakciókban és a NATO-csúcstalálkozókon – mondta Camille Grand, az Európai Külkapcsolatok Tanácsának védelmi és biztonságpolitikai szakértője, a NATO korábbi főtitkárhelyettese.

Alátámasztják a szavait a 2018-ban történtek, amikor Rutte sikeresen feloldotta a feszültséget, mert kedvesen emlékeztette a kilépéssel fenyegetőző Trumpot, hogy az európai tagállamok növelik a védelmi kiadásaikat, és ez kizárólag neki köszönhető.

Ian Lesser, az Egyesült Államok Német Marshall Alapjának (GMF) brüsszeli irodavezetője szerint Trump győzelme esetén Rutte most még inkább képes lenne „jobb üzenetet közvetíteni a tehermegosztásról”, mivel a NATO 32 tagországa közül 23 , köztük Franciaország és Németország, várhatóan teljesíti vagy meghaladja a kitűzött célt, vagyis azt, hogy a GDP legalább 2 százalékát költi védelemre.

„Rutte kiszámíthatóságot vár majd Washingtontól” – vélekedett Lesser.

Orbán Viktor, az ideológiai szövetséges

A magyar kormányfő Rutte egyik vetélytársa. Orbán Viktor találkozott Trumppal júliusban, miután békemisszión járt Pekingben, Kijevben és Moszkvában, és a volt amerikai elnök nem is titkolja, milyen jó róla a véleménye, gyakran dicséri a magyar kormányfőt erős, kemény és okos politikusként.

Végh Zsuzsanna, a GMF közép-európai országokkal foglalkozó elemzője szerint Orbán elsősorban azért erősíti a kapcsolatait Trumppal, hogy növelje a saját tekintélyét, és nemzetközi jelentőségű vezetőként fogadják el.

Mivel a magyar kormányfő korrekt kapcsolatot ápol Vlagyimir Putyin orosz elnökkel is, és ellenezi az Ukrajnának nyújtott uniós támogatást, egyes megfigyelők szerint közvetíthet a Kreml és Washington között. Bár 

Bár Orbán „hasonlóan gondolkodó szövetséges” lehet Trump számára, Lesser szerint Rutte „stratégiai tárgyalópartner”, aki a NATO biztonsági aggályait képviseli, és elméletileg nagyobb befolyással kellene rendelkeznie.

Duda és Meloni: ideológiailag egy húron pendülnek, de a biztonság az első

Vannak más potenciális uniós tárgyalópartnerek is, akik ideológiailag közelebb állnak Trumphoz és Orbánhoz, ha olyan kérdésekről van szó, mint a bevándorlás, de stratégiailag osztják Rutte álláspontját.

Andrzej Duda lengyel elnök áprilisban találkozott Trumppal, és állítólag meggyőzte őt arról, hogy a republikánusok szavazzák meg az Ukrajnának szánt 61 milliárd dolláros segélycsomagot az amerikai kongresszusban.

– nyilatkozta a DW-nek Maciej Tyburski, a Varsói Intézet munkatársa.

„Bár igaz, hogy elnök pártja, a konzervatív Jog és Igazságosság (PiS) ideológiailag közel áll az amerikai republikánus vezetéshez, beleértve Trumpot is, az amerikai–lengyel kapcsolatok fontosságát történelmileg a politikai spektrum teljes szélességében elismerik” – tette hozzá.

Az olasz kormányfő nem kötelezte el magát Donald Trump mellett, de…

Giorgia Meloni olasz miniszterelnök is Trump „természetes tárgyalópartnere” lehet, ha újra elnökké választják, és „meg akarja érteni, hogyan lehet jobban bánni Európával” – nyilatkozta a Financial Timesnak szeptemberben Antonio Giordano, az Olaszország Fivérei egyik parlamenti képviselője, aki részt vett a republikánus nemzeti konvención.

Bár Meloni egyik amerikai elnökjelöltet sem támogatja nyíltan, egyre szorosabbak a kapcsolatai Elon Muskkal, akivel tavaly többször is találkozott, és aki teljes mellszélességgel és pénztárcával felsorakozott Trump mögött, ami elemzők szerint 

Filippo Simonelli, a Nemzetközi Ügyek Intézetének kutatója szerint Meloni megpróbálhatja magát az Egyesült Államok és az uniós intézmények közötti összekötő kapocsként pozicionálni.

„Meloni megpróbálhat összekötő kapocs lenni az európai politikai színtér jobboldala és az Ursula von der Leyen vezette Európai Bizottság között, amely már most jobban figyel a jobboldalra, mint valaha, és ezért igyekezhet minél többet profitálni ebből a változó egyensúlyból” – vélekedett.

A Trumphoz való ideológiai igazodás azonban nem jelenti azt, hogy Meloni ne figyelne az Oroszországból érkező fenyegetésről. „Elkötelezett atlantista” – mondta róla Lesser.

Meloni gyakran kifejezte támogatását Ukrajna iránt, és ezzel tekintélyt szerzett Brüsszelben, és Dudával együtt nagyra értékeli a NATO és a kollektív védelem értékét Európa számára.

Lényeges ez egyáltalán?

Nagyobb kérdés, hogy bárki képes-e egyáltalán komoly sikert elérni, függetlenül attól, hogy ki lesz is az új amerikai elnök. 

Az öregedő és zsugorodó, a hatalmi politikára allergiás, törékeny és kockázatkerülő Európa sok amerikaiban egyre inkább gúnyos megvetést vált ki, amin az sem segít, hogy az amerikai és az európai gazdaságok teljesítménye közötti különbség feltartóztathatatlanul nő az Egyesült Államok javára.

A franciák általában tisztán látják, mi történik a színfalak mögött, és a következtetésük nem sok jót ígér. „Ez nem ellenséges hozzáállás az amerikaiak részéről – viccelődött egy francia diplomata a Politicónak nyilatkozva –, hanem közömbösség. Az néha még rosszabb.”