késleltetett adatok
Árfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok
Lakhatási nehézség: mi a helyzet Magyarországon és az Európai Unióban
Szomorú adat derült ki, amikor tavaly felmérték a lakhatási helyzetet az Európai Unióban. Az önbevalláson alapuló kutatásban a 15 évesnél idősebb uniós polgárok 4,9 százaléka számolt be arról, hogy addigi élete során került már olyan helyzetbe, amikor biztos fedél hiányában átmeneti szálláson hajtotta álomra a fejét. Magyarországon ez 0,8 százalék, ami a legkisebb arány a 27 tagállam közül – derült ki az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat közleményéből.
A szegénységnek vagy társadalmi kirekesztésnek kitettek esetében Magyarországon 2,1 százalék, míg a nem veszélyeztetett csoportban 0,5 százalék nyilatkozott életében valamikor fennállt lakhatási nehézségről, aminek az átlaga a 0,8 százalék. Az Európai Unióban ezek a számok sorban 8,5 százalék, 3,9 százalék és 4,9 százalék.
Az Eurostat felmérte a bérleti nehézség szintjét is, ami akkor áll fenn, ha egy személy a megelőző 12 hónapban nem tudta saját forrásaiból fedezni a lakhatási költségeit hitel nélkül.
A szegénységnek vagy társadalmi kirekesztésnek kitettek esetében Magyarországon 11,9 százalék, míg a nem veszélyeztetett csoportban 1,9 százalék nyilatkozott életében valamikor fennállt lakhatási nehézségről, aminek az átlaga 4,7 százalék. Hazánk ezzel az ötödik legkisebb számot hozta a 27 tagállam közül. Az Európai Unióban ezek a számok sorban 23,3 százalék, 13 százalék és 8 százalék.
A fiatalok feje fölött a legbizonytalanabb a tető
Uniós szinten a 16–29 évesek és a 30–54 évesek számoltak be a legnagyobb arányban a kérdezést megelőző 12 hónapban bérleti nehézségekről, előbbi 14,8 százaléka, utóbbi csoport 14,7 százalék állított ezt. Az 55–64 évesek körében 12,8 százalékra mérséklődik ez a bizonytalanság, míg a 64 évesnél idősebbek esetében ez mindössze 6,7 százalék volt.
A kutatásban lakhatási nehézségként azt a helyzetet határozták meg, amikor valakinek nem volt saját vagy bérelt lakása, így
Az előre nem látható események, például természeti katasztrófák vagy vészhelyzetek miatti ideiglenes lakóhely-változtatást nem számították a kategóriába azok esetében, akik később visszatérhettek állandó lakhelyükre. |
A szegénységnek vagy társadalmi kirekesztésnek személyek
A lakhatási nehézségekkel küzdők aránya lényegesen magasabb, 8,5 százalék volt a szegénység vagy társadalmi kirekesztés kockázatának kitett személyek esetében. Míg a nem veszélyeztetett csoportban 3,9 nyilatkozott arról, hogy már szembesült lakhatási nehézséggel az élete során.
A szegénységnek vagy társadalmi kirekesztésnek leginkább kitett személyek aránya a gazdagabb országokban nagyobb: a listát Dánia (18,4 százalék), Finnország (17,5 százalék) és Franciaország (17,1 százalék) vezeti. A legalacsonyabb arányt Lengyelországban (1,9 százalék), Olaszországban (2 százalék) és Magyarországon (2,1 százalék) figyelték meg.
A szegénységnek vagy társadalmi kirekesztés kockázatának kitett személyek esetében a 30-54 évesek körében 27,7 százalékos volt a bérleti nehézségek aránya, ezt követte az 55-64 évesek 24 százaléka és a 16-29 évesek 22,1 százaléka. A 64 évesnél idősebbek körében a szegénységnek vagy társadalmi kirekesztés kockázatának kitettek közül 12,9 százalék számolt be bérleti nehézségről, ami a legalacsonyabb szám.
Minden korosztályban a szegénységnek vagy társadalmi kirekesztés kockázatának kitett személyek számoltak be leginkább bérleti nehézségről. Ez a tendencia azonban az életkor előrehaladtával csökkent.
A kollégiumi helyek bővítésével és az Airbnb szabályozásával lépne a kormány a megfizethető lakhatás érdekében
Az Airbnb-k miatt csökkent a hosszú távra kiadott lakások száma, ennek következtében jelentősen növekedtek a bérleti díjak és az ingatlanárak is.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.