India miniszterelnöke, Narendra Modi kijelentette, hogy a BRICS-nek nem szabad a globális szervezetek alternatívájaként kiállnia, még akkor sem, ha az alapító tagok, mint Oroszország és Kína, megpróbálják bővíteni a csoportot, hogy aláássák az Egyesült Államok vezette globális rendet – jelentette a Bloomberg.
Óvatosnak kell lennünk, hogy erről a szervezetről ne olyan kép alakuljon ki, amely szerint megpróbálja leváltani a globális intézményeket
– mondta Modi szerdán az oroszországi Kazanyban a BRICS-csúcstalálkozó zárt plenáris ülésén. A csoportnak inkább intézményi reformokkal lenne célszerű foglalkoznia, ilyen példálul az ENSZ Biztonsági Tanácsa – mondta.
Modi kénytelen kettős játékot játszani; gesztusokat tenni Oroszországnak – az olcsó olajért cserében –, valamint az Egyesült Államoknak is, amely hozzáférést biztosít a legmodernebb technológiához. Kína és India is a kapcsolatok normalizálásának útján halad a négyéves határzár után, Modi és Hszi Csin-ping kínai elnök hosszú évek mosolyszünete után szerdán tartotta első kétoldalú tárgyalását.
Oroszország ezen a héten ad otthont az első csúcstalálkozónak azóta, hogy
kilenctagúvá bővült az Egyesült Arab Emírségek, Irán, Egyiptom és Etiópia hozzáadásával. A szervezetbe felvételét kérte Törökország is, a csúcson jelen van Erdogan török elnök is. Vlagyimir Putyin orosz elnök szerdán kijelentette, hogy a nagyobb csoport egy „többpólusú világot” képvisel, amely jobban reprezentálja a nemzetközi közösséget.
Modi azt mondta, hogy a BRICS-országok fejlődésével „példát kell mutatniuk a világnak”, egyesülve a globális szervezetek reformjára irányuló felhívásokban.
Azt kell üzennünk a világnak, hogy a BRICS nem megosztó szervezet, hanem olyan, amely az emberiség érdekében dolgozik
– tette hozzá.
A szervezet bővítésével kapcsolatban Modi jelezte, hogy az újonnan csatlakozni vágyókat inkább „partnerországként”, mintsem teljes jogú tagként látná szívesen.
A BRICS-csúcstalálkozó kazanyi nyilatkozata külön is kiemelte aggodalmait a közel-keleti konfliktussal kapcsolatban. (Az ukrajnai háborúról mindössze egyetlen semmitmondó mondatot tartalmaz a dokumentum.) A tagországok megismételték „súlyos aggodalmukat” a megszállt palesztin területen kialakult humanitárius válság miatt, arra hivatkozva, hogy az „izraeli katonai offenzíva” miatt fokozódott az erőszak a Gázai övezetben és Ciszjordániában. Ez a nyilatkozat szerint a „polgári lakosság tömeges meggyilkolásához és megsebesítéséhez, kényszerű lakóhelyelhagyáshoz és a polgári infrastruktúra széles körű megsemmisítéséhez” vezetett.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.