késleltetett adatok
Árfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok
Nepálban már nem égetik el a méhlepényt – így kezelik a kórházi hulladékot
A kórházak világszerte égetőket használnak a szemét felszámolására. A helytelen égetés ugyanakkor súlyosan magas dioxinkibocsátáshoz vezethet, ami akár 40 ezerszer magasabb is lehet a stockholmi egyezményben meghatározott (és megengedett) határértéknél.
A nepáli kórházak főzőgázzá alakítják a veszélyes hulladékot
Nepálban a kórházak és egészségügyi központok naponta 1-1,7 kilogramm egészségügyi hulladékot termelnek betegágyanként – állítja a Health Care Without Harm (HCWH) nevű globális nonprofit szervezet, amely az egészségügyi szolgáltatások negatív hatásainak csökkentésén dolgozik. Becslésük szerint az alacsony jövedelmű országokban akár 6 kilogramm veszélyes hulladék keletkezhet ágyanként, ami a magas jövedelmű országokban 11 kilóra emelkedik a BBC szerint.
A veszélyes egészségügyi hulladékok – emberi szövetek, szervek vagy amputált testrészek – kockázatot hordoznak, mert betegségeket okozó vírusokat és baktériumokat tartalmazhatnak.
A potenciálisan biológiailag veszélyes hulladékok kezelésére rendelkezésre állnak nem égetéses technológiák is, ilyen az autoklávozás és a mikrohullámú kezelés az ártalmatlanítás előtt. Viszont a méhlepény elégetése komoly kihívás, miután főként vízből áll, és a szemétégetőnek magas hőmérsékletet kell elérnie a szövet lebontásához.
Égetés helyett bioemésztő
Mahesh Nakarmi, a nepáli HECAF360 alapító ügyvezetőjének az volt a célja, hogy korszerűsítse az ország egészségügyi hulladékkezelést, azt követően, hogy az égetők fojtogató füstje megbetegítette a katmandu Tribhuvan Egyetemi Oktatókórház (TUTH) dolgozóit. Amikor 2014-ben megérkezett a 700 ágyas Tribhuvan intézménybe – Nepál legnagyobb kórházába –, már tesztelt egy fejlesztést a szemétégető cseréjére, és különféle megoldásokat keresett az eltérő típusú hulladékok kezelésére.
Ennek megfelelően másként kezdték válogatni a hulladékot, autoklávokat telepítettek az összes fertőző hulladék magas hőmérsékleten történő fertőtlenítésére az újrahasznosítás vagy ártalmatlanítás előtt, valamint egy speciálisan kialakított bioemésztőt építettek az égetőmű helyére. Emellett új modellt fejlesztettek az élelmiszerek és a kóros hulladékok biztonságos elemésztésére.
A kétkamrás modellel környezetkímélő módon tudják a biológiai hulladékot kezelni. Megtanították a kórházi személyzetet, hogy szelektálja a hulladékot, és gondoskodjon arról, hogy csak megfelelő szerves anyagokat tegyenek az emésztőbe. A személyzet rendszeresen vizet önt a bemenetekbe, hogy a biomassza folyékony maradjon. A fermentátum a második kamrából a szennyvízcsatornába kerül, ahonnan biztonságosan kimosódik. Ekkorra már minden kórokozó elpusztult, mert a legtöbb vírus legfeljebb egy hétig életképes a testen kívül, így már nincs kockázat.
A bioemésztő által termelt metángázt a kamrákból kivezetik a személyzeti helyiségbe, ahol egy tűzhelyet üzemeltetnek a gázzal.
A tribhuvani bioemésztő napi 1,5 köbméter metángázt termel, ami öt szabványos méretű PB-gázpalacknak felel meg. Egy palack elég egy öttagú családnak napi két étkezés elkészítésére.
Szakértők szerint a nepáli gyakorlatból a világ többi részén is profitálhatnak.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.