késleltetett adatok
Árfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok
Önmérsékletre szólítja Izraelt a G7 és az Egyesült Államok
Joe Biden amerikai elnök szeretné eltántorítani Izraelt attól, hogy az iráni nukleáris létesítmények ellen indítson támadást, válaszul a perzsa ország által indított rakétazáporra, miközben a G7 igyekszik elkerülni, hogy tovább eszkalálódjon a közel-keleti konfliktus.
Biden erről egy kérdésre válaszolva beszélt és elmondta azt is, hogy beszélt Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnökkel, valamint a G7 is készül egy közleménnyel, mely a háború további szélesedése ellen szólalt fel, miközben újabb szankciókat vezethet be Iránnal szemben. Az amerikai elnök szerint abban a G7-vezetők egyetértenek, hogy Izraelnek joga van a válaszcsapásra, ám annak arányosak kell lennie.
Washington eddig nem tudta visszafogni Izraelt
Biden megszólalása a legújabb amerikai törekvés Izrael visszafogására, mely téren Washington kevés eredményt tud felmutatni a háború közel egy éve alatt. Izrael nem volt hajlandó tűzszünetet kötni Gázában, és
a libanoni inváziót is folytatta szerdán a libanoni Hezbollah ellen, hiába szólított fel deszkalációra az Egyesült Államok azon a fronton.
Miután kedden Irán mintegy 200 ballisztikus rakétával támadt Izraelre, a konfliktus enyhülésére egyre kevesebb az esély, különös tekintettel arra, hogy Netanjahu fájdalmas válaszcsapást ígért. A zsidó állam beszámolt nyolc katonája elvesztéséről is a Hezbollah elleni hadművelet során, akik az első izraeli áldozatok a szárazföldi támadás során – jelenti a Bloomberg.
Nemcsak Netanjahu, de szinte a teljes izraeli politika kemény választ akar
Ráadásul az Irán elleni durva válaszcsapást nemcsak Netanjahu támogatja, de jelentős és súlyos válaszra szólított fel az ellenzéket vezető Jair Lapid is, míg Naftali Bennett, Netanjahu vetélytársa szintén arról beszélt, hogy
Izraelnek ki kellene használnia a lehetőséget és elpusztítania az iráni nukleáris programot.
Mindez szemben áll Izrael visszafogottabb válaszával, ami Irán kisebb, áprilisi rakétatámadását követte.
Arról is érkeztek sajtójelentések, hogy az iráni olajipar kerülhet az izraeli válaszcsapások középpontjába. Az elmúlt napokban a háború folyamatos szélesedése, különösen a keddi iráni rakétazápor az olajárakon is nyomot hagyott, a Brent olajfajta hordónként 5 dollárral drágult kedd óta. Azonban a Brent egy hónapos időtávon még mindig vesztett árából, ami arra utalt, hogy a kereskedők nem hiszik, hogy jelentős fennakadások lesznek az olajellátásban.
Az Egyesült Államok terrorszervezetként tartja nyilván a Hamászt és a Hezbollahot, így a háború kezdete óta fokozta Izrael katonai és pénzügyi támogatását, noha közben igyekszik visszafogni is a zsidó államot. Az eredetileg a Hamász és Izrael közötti háború mára regionálissá vált, miután a jemeni húszik és a Hezbollah is beszállt a harcokba, sőt Izrael szíriai célpontokra is mérhetett csapásokat.
A helyzetet bonyolítja, hogy Irán súlyosabb következményeket helyezett kilátásba, amennyiben Izrael válaszol a rakétákra. Az ENSZ Izraelből egyébként kitiltott főtitkára, Antonio Guterres az erőszak spiráljának leállítására szólított fel szerdán.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.