Az EU külügyi vezetője elárulta, hogy mi kellene Ukrajna győzelméhez

Az ukrán elnök "győzelmi tervét" és a béketervet össze kell kapcsolni, a háború ukrajnai  megnyeréséhez és a békéhez e két dolognak együtt kell működnie – jelentette ki Josep Borrell, az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselője csütörtökön Brüsszelben, az Európai Tanács találkozójára érkezve.

Az orosz pénzek kamatai Ukrajnának járnak

Borrell hangsúlyozta, hogy 

Az EU külügyi főképviselője bízik abban, hogy még a hivatali idejének alatt megállapodnak a tagállamok a G7-csúcson jóváhagyott 50 milliárd dolláros, a külföldön zárolt orosz pénzeszközök kamataiból fizetett hitel folyósításáról Ukrajnának.

Josep Borrell bírálta az Egyesült Államokat

A közel-keleti helyzettel kapcsolatban a humanitárius katasztrófára hívta fel a figyelmet. "Az Egyesült Államok felszólította Izraelt, hogy javítsa a gázai humanitárius hozzáférést, de adott egy hónap haladékot, ami egy hónap késedelmet jelent, míg a jelenlegi ütemben megölt emberek száma túl sok."

Németország már nem várja tárt karokkal a menedékkérőket

Olaf Scholz az uniós csúcsra való érkezésekor elmondta, hogy az ősszel bevezetett, fokozott németországi határellenőrzés az illegális migráció jelentős csökkenéséhez és a korábbinál jobb visszaküldési arányhoz vezetett. A német kancellár hangsúlyozta, hogy a közös európai menekültügyi rendszerről szóló megállapodás végrehajtását fel kell gyorsítani. Mint mondta, tavaly több mint 300 ezer illegális bevándorló érkezett Németországba, "ami túl sok", ezért olyan rendszert kell kiépíteni, amely lehetővé teszi a német gazdaság jövőbeli életképességét úgy, hogy megkönnyíti a szakképzett munkavállalók és a munkaerő bevándorlását. 

Azzal kapcsolatban, hogy az EU nyitott lenne arra, hogy a blokkon kívül hozzanak létre menekültközpontokat, Scholz azon a véleményen volt, hogy ez a koncepció nem jelent megoldást. Ha csak a számokat nézzük, ez a javaslat nem igazán jelent megoldást egy olyan nagy ország számára, mint Németország. A tavaly hazánkba szabálytalanul érkező 300 ezer menedékkérőhöz képest ezek a központok az csak alacsony arányban tudnák visszafogni a menedékkérők számát – támasztotta alá érvelését.

A közel-keleti konfliktussal kapcsolatban

Litvánia szerint még nincs itt az orosz-ukrán béketárgyalások ideje

Gitanas Nauseda litván elnök érkezésekor kijelentette, hogy a jelen pillanat nem a legideálisabb az Ukrajna és Oroszország közötti béketárgyalások megkezdésére, mert Moszkva úgy érzi, hogy ő az erősebb fél. "Ha támogatnánk Ukrajnát, és sikeresebb lenne a frontvonalon, akkor talán az orosz elnök kénytelen lenne tárgyalóasztalhoz ülni. Jelenleg azonban azt hiszi, hogy ő van fölényben és sarokba szorította Ukrajnát."

A migrációval kapcsolatban elmondta, hogy innovatív intézkedésekre van szükség, menekültügyi központokat a harmadik országokban kell létrehozni, és véleménye szerint együtt kell működni a származási és tranzitországokkal. 

A görög miniszterelnök szerint hiányos az unió migrációs és menekültügyi paktumja

Kiriákosz Micotákisz görög miniszterelnök érkezésekor elmondta, hogy "az új uniós migrációs és menekültügyi paktum nem foglalkozik a visszaküldés kérdésével, így nem vagyunk hatékonyak azokkal szemben, akik nem jogosultak az európai védelmi státuszra". 

A miniszterelnök ugyanakkor örömmel látta, hogy az uniós vezetők most már kezdik felismerni a határok védelmének fontosságát. Erre csatlakozott rá Mette Frederiksen dán miniszterelnök.

Petteri Orpo finn miniszterelnök szerint elengedhetetlen, hogy az Európai Tanács megerősítse Ukrajnának nyújtott támogatását.

A migrációval kapcsolatban Orpo elmondta, hogy "megérti" hogy a lengyel kormány ideiglenesen felfüggesztené a menedékjog Minszk és Moszkva hibrid fenyegetései miatt. "Európai szintű jogszabályokra és nagyon hatékony visszaküldési politikára van szükségünk. Továbbá meg kell erősítenünk a határaink biztonságát például határkerítések létrehozásával."