Hiányosak még a szabályok a táppénzrendszerben

Egyelőre hiányzik az a jogszabály, amelynek alapján százszázalékos táppénzre lenne jogosult az a pedagógus, aki a koronavírus miatt kerül betegállományba vagy karanténba

– mondta a Világgazdaságnak Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) alelnöke. Hozzátette: először szeptember 9-én írtak levelet az emberi erőforrások miniszterének, Kásler Miklósnak, és kérték, hogy a pedagógusok koronavírus-fertőzését foglalkozási megbetegedésként ismerjék el. Egy 1996-os minisztériumi rendelet alapján a háziorvosok a 7-es kóddal igazolják a keresőképtelenséget, emiatt nem kaphatnak százszázalékos távolléti díjat a pedagógusok.

A PSZ tud olyan tanárokról, akik járványügyi megfigyelés miatt nem mehettek be az iskolába, és számukra a Klebelsberg Központ százszázalékos távolléti díjat állapított meg.

Akik viszont orvoshoz kerültek, 60 százalékos táppénzre jogosultak, azoknak pedig, akik kórházi ellátásra is szorultak, 50 százalékos táppénzt fizettek, ami már nagy bevételkieséssel jár.

A Klebelsberg Központnak a munka törvénykönyve alapján lehetősége van teljes, százszázalékos távolléti díjat biztosítani azoknak a tanároknak, akik karanténba kerültek, és nem szorultak orvosi ellátásra. Totyik Tamás hangsúlyozta, hogy október 1-jén lép életbe a diákok kötelező érintésmentes hőmérőzése, a PSZ szerint száz gyermekre két darab eszköznek kellene lennie ahhoz, hogy ne legyen fennakadás az iskolákban, és a tanítás időben elkezdődhessen.

A Magyar Orvosi Kamara (MOK) is többször fordult az Emberi Erőforrások Minisztériumához (Emmi), hogy a veszélyhelyzet idejére a kormány rendeletben írja elő:

ha egészségügyi dolgozó koronavírus-megbetegedés gyanúja miatt vagy kontaktként karanténba kerül, erre az időre százszázalékos táppénz illesse meg, függetlenül a fertőzést igazoló tesztek eredményétől, és attól, hogy az ellátása otthon vagy gyógyintézetben történik

– mondta a Világgazdaságnak Nagy Marcell, a MOK titkára. Jelenleg akkor jogosult száz százalék táppénzre a dolgozó, ha a betegségét foglalkozási megbetegedésnek minősítik. Tekintettel arra, hogy az egészségügyi dolgozók jövedelme alapfizetésből és különféle pótlékokból áll, rendkívüli jövedelemcsökkenést okoz, ha valaki három-négy hétre kiesik a munkából. A fertőzés után csak két negatív teszteredménnyel lehet visszamenni dolgozni, és a tesztelések rendkívül elhúzódnak – tette hozzá.

Kérdéseinket elküldtük az Emminek, hogy megtudjuk, mikorra készülhet el a jogszabály, de lapzártáig nem kaptunk választ. Az egészségügyi dolgozók 6,2 százaléka kapta meg a betegséget szeptember közepén. Jú­liusban ez az arány 16 százalék volt Magyarországon, ami elmarad az Európában májusban detektált 23 százaléktól – derül ki a Nemzeti Népegészségügyi Központ adataiból. A Covid–19 miatt munkából kieső pedagógusok számáról nincsenek adatok.