Januártól a háziorvostani szakvizsga sem feltétel

Decemberben összesen 844 üresen álló praxis volt Magyarországon, ebből 571 háziorvosi és 273 fogorvosi praxisban nem rendelt orvos – derül ki a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő adataiból.

Szeptember elejéhez képest ez 209-cel több üres praxis – ősszel még csak 635-ben nem volt orvos.

Itt helyettesítéssel oldják meg a betegellátást. A legrosszabb helyzetben a Borsod-Abaúj-Zemplén megyében élők vannak, ahol 67 háziorvosi és 15 alapellátó fogorvosi praxis áll üresen, míg az ősz első hónapjában itt még csak 51 háziorvosi és 10 fogorvosi körzetben nem volt orvos. Az üres fogorvosi praxisok szempontjából pedig 47-tel Budapest áll az élen, szeptemberhez képest tízzel emelkedett a számuk.

Ezen a helyzeten próbál segíteni egy 2021 januárjában hatályba lépő rendeletmódosítás. Eszerint a jövőben olyan orvos is elláthat háziorvosi tevékenységet az önkormányzattal szerződve, akinek még nincs meg ehhez a szakképesítése, de van többek között akár aneszteziológiai és intenzív terápiás, belgyógyászati, foglalkozás-orvostani, gasztroenterológiai, kardiológiai, esetleg urológiai, sebészeti vagy reumatológiai szakvizsgája. Ugyanez viszont nem vonatkozik a házi gyermekorvosi feladatok ellátására, ott csak olyan orvos rendelhet, akinek ehhez megvan a képesítése.

Magyarországon emelkedik az orvosok korfája, nem fenntartható a rendszer – ezt mondja a Magyar Orvosi Kamara is. Az alapellátásban dolgozó orvosok átlagéletkora 60,5 év, többségük 50–60 év közötti, az alapellátó gyermekorvosok mintegy 10 százaléka 40 év alatti, és ugyanilyen arányban képviseltetik magukat a 70 év felettiek is – erről korábban Havasi Katalin, a Házi Gyermekorvosok Egyesületének elnöke beszélt. A praxisokban minden harmadik orvos nyugdíjkorhatár feletti. Jövő év januárjában lép hatályba az új egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló törvény, ami sok orvos életében hatalmas változás lesz. Egy kezdő orvos bére bruttó 481 ezer forint lesz, aki pedig már több mint negyven éve praktizál, annak bruttó 1,6 millió forint is lehet a fizetése. Az új szerződést viszont a szakértők szerint az idősebb orvosok, főleg, akik nyugdíj mellett dolgoztak, nem fogják aláírni, így az alap- és járóbeteg-ellátásban tovább nőhet az orvoshiány.

Vannak kérdőjelek

Kincses Gyula, a Magyar Orvosi Kamara elnöke levélben fordult Kásler Miklóshoz, az emberi erőforrások miniszteréhez, sürgős tájékoztatást kérve arról, hogyan állnak azok a rendeletek, amelyek lehetővé teszik, hogy a kormány ígéretének megfelelően a praxisokban dolgozó orvosok és ápolók is megkaphassák ugyanazt a bért, mint a fekvő- és járóbeteg-ellátásban dolgozó kollégáik. Az érdekképviseletek novemberben kaptak ígéretet arra, hogy az alapellátók is érdemi béremeléshez jutnak, de azóta sem volt tárgyalás vagy tájékoztatás arról, hogy az erre szánt 71,5 milliárd forint milyen módon, milyen technikával és határidővel jut el a praxisokba.