Megváltozik az egészségügyi dolgozók élete

Március 1-jén éjfélig kaptak határidőt az Országos Kórházi Főigazgatóságtól az orvosok és az egészségügyben dolgozó szakdolgozók, hogy az egészségügyi szolgálati jogviszony szerinti új szerződéseiket aláírják. A tavaly októberben elfogadott orvostörvény szerint ugyanis az orvosok és a szakápolók az állami vagy önkormányzati egészségügyi szolgáltatónál csak ilyen jogviszony keretében dolgozhatnak.

Az orvosbéremelés már januártól 1-jétől életbe lépett, és valamivel több, mint 41 ezer orvost érint úgy, hogy a fizetésük három lépcsőben – először 2021-ben, majd 2022-ben és 2023-ban – emelkedik. Lényeges eleme a szabályozásnak, hogy az új szolgálati jogviszony tartalmazza többek között a hálapénz kivezetését is.

Az orvosok szerint azonban még mindig több sebből vérzik a jogviszonyukat szabályozó rendelet. Kincses Gyula, a MOK elnöke azt mondta az új munkaszerződésekről, hogy a végpontokon, az intézményekben van komoly baj. A Világgazdaságnak küldött válaszában a MOK azt írta, a határidő lejárta előtt nem bocsátkoznak feltételezésekbe arról, hogy hány orvos nem írja majd alá az új jogviszonyról szóló megállapodást, a tényekről pedig majd azt követően beszélnek.

Az előzetes visszajelzés szerint a kórházi osztályok dolgozói közül átlagosan 10 százalék egyáltalán nem hajlandó aláírni az új szerződését

– közölte Daróczy-Gaál Ágnes, a Magyar Orvosok Szakszervezetének alelnöke, hozzátéve, hogy sokan aláírnak ugyan, de az eddigi teljes állású munkaviszony helyett csak részmunkaidőben dolgoznak tovább. Tudnak olyan kórházi osztályról is, ahol az érintettek mintegy 70 százaléka nem ír alá, ami pedig teljes működésképtelenséghez vezet.

A törvény a kihirdetése óta sok módosításon ment keresztül:

például az egészségügyi dolgozókat két év helyett maximum 44 napra lehet átvezényelni, valamint sikerült egy olyan megállapodást kötni, amely szerint minden másodállás engedélyezhető, amely nem ütközik a főállással.

Magyarországon a MOK felmérése szerint az orvosok több mint fele dolgozik egyszerre két vagy több állásban, a szakorvosok 37 százalékának pedig magánrendelése is van, ahol körülbelül heti hat órában látja el a betegeket.

Értékeljük azt a törekvést, hogy a döntéshozók szabályozással és forrásbevonással is segítik a megújulást, ugyanakkor a végeken azzal szembesülünk, hogy a szakmák egy részében meglehetősen nagy felháborodást keltett a jogviszonyváltó szerződés megkötésének időfaktora és tartalma

– mondta Ficzere Andrea, a Magyar Kórházszövetség elnöke. A hezitálók alapvetően a kiegészítő illetmények részleteit szeretnék a szerződésben látni, valamint a munkaidővel és a másodállásokkal kapcsolatos pontokban szeretnének garanciát. Ebben a kiélezett helyzetben senkit nem veszthet el az ellátórendszer – nyomatékosította Ficzere Andrea.

Az új jogviszony a vállalkozói formában dolgozó alapellátó háziorvosokat és a fogorvosokat is érinti. Az ő finanszírozásuk aszerint változik, hogy milyen típusú praxisközösségbe szerveződnek, és a legkevesebb támogatást az az alapellátó orvos kapja, aki a praxisközösségeken kívül marad. Takács Péter, a kórházi főigazgatóság alapellátási főigazgató-helyettese szerint többségük a konzorciumi formát fogja választani. Egy átlagos praxis 2010-ben havi 900 ezer forintból, 2018-ban 1 millió 650 ezer forintból, az idén pedig átlagosan 2,6-2,7 millió forintból gazdálkodhat, a béremelési programban pedig a következő két évben a bevételük eléri a havi 3,5 millió forintot.

Kérdéseinkkel megkerestük az egészségügyért felelős miniszter irányítása alá tartozó Országos Kórházi Főigazgatóságot is, lapzártánkig azonban nem kaptunk válaszokat.

Az ápolók bizonytalanok

Az érintett 60-65 ezer szakdolgozó új szerződésével kapcsolatban Balogh Zoltán, a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara elnöke február 25-én írta meg negyedik levelét Jenei Zoltán országos kórház-főigazgatónak. Ebben azt írja, a munkaszerződésekben az iskolai végzettség, munkakör meghatározása mellett figyelmen kívül hagyták a beosztások megnevezését. A vezető szakdolgozók munkaszerződésének tartalmaznia kell, hogy mely beosztás szerint végzi a tevékenységét, például főnővér, főápoló, vezető ápoló, vezető asszisztens, főműtősnő, vezető gyógytornász vagy dietetikus. A kamarai elnök szerint hatalmas a bérfeszültség az ápolók és az orvosok között, ami nem szolgálja a biztonságos betegellátást.