Négyszer több a csipszadó-felajánlás

Októberben hekkertámadás érte az OGYÉI honlapját. Milyen adatok sérültek?

Rendszeresen ellenőrizzük és fejlesztjük az informatikai rendszereinket, azonban egy kizárólag a honlapunkat érintő, korábban fel nem fedezett és a támadás észlelésének napján javított biztonsági rést kihasználva egy hekker be tudott hatolni a honlapunkba. Nem igazolható, hogy bármilyen adatot elvitt vagy módosított volna.

A szerializáció (egyedi gyógyszer-azonosítás – a szerk.) uralta a gyógyszeripar elmúlt évét. A hazai gyógyszerhatóságnak milyen tapasztalatai vannak a rendszer működésével kapcsolatban?

A gyógyszerek egyedi azonosítása tekintetében Magyarország büszke lehet, ugyanis létezik egy mérőszám arról, hogy az európai hatóság mit vár el tőlünk, és ebben 120 százalék körüli a teljesítményünk. Ez azt jelenti, hogy a várható teljesítményhez képest magasabb az aktivitásunk. A teljesítmény értékelésekor figyelembe veszik például, hogy hány tranzakciót hajtanak végre a patikák vagy a nagykereskedők, valamint hogy mennyi a hibajelentés a rendszer működése kapcsán. Magyarország az ötödik-hatodik helyen áll az Európai Unió országai között abszolút értékben, tehát nem lakosságarányosan. Erre büszkék lehetünk.

Mintha idén több gyógyszerhiányról szóló közleményt adott volna ki a gyógyszerhatóság. A termékhiányok hogyan alakultak 2019-ben?

Sajnos világjelenség a gyógyszerhiányok számának növekedése. Az OGYÉI ilyen esetekben a probléma megoldása érdekében koordinálja és tájékoztatja a piaci szereplőket. Fontos kiemelni, hogy annak a gyógyszercégnek, amelynek a terméke magyarországi forgalomba hozatali engedéllyel rendelkezik, ellátási kötelezettsége is van. Ha egy gyógyszercég nem tudja biztosítani a készítményét a lakosság számára, akkor akár bírságra is számíthat. A bírság 100 ezer és 500 millió forint közötti összeg lehet. Az OGYÉI azonban inkább a megoldásra törekszik. Egyedi engedélyek és kontingensengedélyek kiadásával segítjük elő, hogy az ezzel foglalkozó nagykereskedőkön keresztül a betegek a hiánykészítményekhez is hozzáférhessenek.

Az OGYÉI-be érkeznek a népegészségügyi termékadóval (neta) kapcsolatos 10 százalékos felajánlások. Mekkora összeget fizettek a csipszgyártók és egyéb forgalmazók?

Idén körülbelül harminc cég ajánlotta fel az adója 10 százalékát. Ebben felfutás tapasztalható, hiszen míg tavaly 20-25 millió forint netafelajánlás érkezett, az idén 90-100 millió forinttal zárjuk az évet. Ez a jelentős növekedés azzal magyarázható, hogy mi is megkerestük a cégeket, és arra kértük őket, támogassák azokat az egészségmegőrző programokat, amelyeket az OGYÉI szervez.

Klinikai vizsgálatokkal kapcsolatban is gyűjtenek adatokat. Most hogy állunk a régióban?

A 2016-os évig növekedést tapasztalhattunk ezen a téren, ezt követően azonban tavalyig az egész régióban, Csehországban, Ausztriában és Magyarországon is megtorpanás volt észlelhető. Azt mondhatjuk, hogy az egész régióban csökkent a klinikai vizsgálatok száma. Ennek elsősorban az az oka, hogy a cégek többször úgy tervezik meg a különböző vizsgálatokat, hogy fázisokat összevonnak, ezzel próbálják a felmerülő költségeket csökkenteni. Idén novemberig viszont már több vizsgálatot hagytunk jóvá, mint tavaly egész évben. Más európai országokkal összehasonlítva hazánk Csehországgal és Ausztriával áll egy szinten. Érdekesség továbbá, hogy ebben a régióban például Lengyelország csak másfélszer annyi klinikai vizsgálatot végez, mint mi, pedig a populációját tekintve négyszer nagyobb. Tehát elég jól állunk a régióban a klinikai vizsgálatok számát tekintve, ha figyelembe vesszük a populáció nagyságát is.

A teljes interjút a Világgazdaság hétfői számában olvashatja