Sok fiatal megszenvedi az iskolanyitást

Bár a nyitás elkezdődött, a gyermekpszichiátrián csak most lobban be a második hullám. A beilleszkedési problémákkal küzdő gyerekek tömegei számára áldásos volt az otthonlét, azonban a visszatérés újabb pszichés terhet helyez rájuk.

Ugyanakkor a Vadaskert Gyermek- és Ifjúságpszichiátriai Kórház adatai szerint a bezártság is komoly nyomokat hagyott a fiatalokban:

2021 első hónapjai eddig nem tapasztalt mértékű emelkedést hoztak a serdülők körében a szuicid gondolatok terén: az elmúlt négy hónapban megduplázódott azon fiatalok száma, akiket öngyilkossági kísérlettel vitt be a mentő a Vadaskert Gyermek- és Ifjúságpszichiátriai Kórházba – derül ki az intézmény friss adataiból. Többek között ez is szóba kerül a Lesz mosoly a maszk alatt? – Gyerekek és szorongás 2021 című ingyenes online előadáson a Vadaskert és az UNICEF Magyarország részvételével.

A serdülőknél az öngyilkossági kísérletek jellemzően a pillanat hevében, hirtelen felindulásból történnek, a pandémia hónapjai alatt azonban megnőtt azon esetek száma, ahol huzamosabb ideig altatóhoz, nyugtatóhoz szoktatták magukat a fiatalok. Eddig ez nem volt jellemző

– mondta dr. Szolnoki Nikolett, a Vadaskert gyermek- és ifjúságpszichiáter szakorvosa. Míg 2019 azonos időszakában 2, 2020-ban 5, 2021-ben pedig 10 ilyen esetet tart számon a kórház ambulanciája.

A Vadaskert szakorvosa arra figyelmeztet, hogy a járvány gyerekekre gyakorolt negatív hatása még korántsem ért véget.

Kevés szó esik arról, hogy sok gyerek igenis élvezte az otthon töltött időszakot. Azok, akiket korábban beilleszkedési zavarokkal kezeltünk, vagy problémájuk van a szociális készségek terén, elmaradtak a rendelésekről, mert ők eddig jól voltak. Számukra akkor kezdődik a nehéz időszak, amikor átlépik az iskola küszöbét. A tavaszi nyitás első napjaiban számos hívást kaptunk pániktüneteket mutató pánikrohamos gyerekek szüleitől, az iskola, a közösségbe járás ezt hozta elő belőlük

– mondta dr. Szolnoki Nikolett.

Arról, hogy egyész pontosan mit is gondolnak, és hogyan élték meg a 13-25 éves fiatalok a COVID-19 járvány hosszú hónapjait, Kövécs Laura, az UNICEF Magyarország Fiatal Nagykövete egy kortársai között végzett nem reprezentatív felmérésben kereste a választ. A válaszadók 64 százaléka azonosította az otthon töltött hónapokat a motiválatlansággal, 58 százaléka a fáradtsággal, 56 százalékuk számára a karantén egyet jelentett a stresszel, 54 százalékának pedig az unalommal. A felmérésben részt vevők majdnem fele számolt be a karantén ideje alatt megnövekedett otthoni feszültségről.

A vírushelyzet, az összezártság, a szorongás és a megnövekedett társadalmi feszültség a családokon is lecsapódott, melynek talán leginkább a folyamatosan otthon lévő kamaszok voltak a legjobban kitéve

– mondta Kövécs Laura.

Sokan kérdezik, hogy mikor kapjuk vissza a régi életünket, erre a válasz az, hogy soha. Megváltozott a világunk és megváltoztunk mi magunk is az elmúlt egy évben

– tette hozzá dr. Szolnoki Nikolett. A Vadaskert szakértői azt javasolják minden szülőnek és pedagógusnak, hogy a nyitás időszakában beszélgessenek sokat, enyhítsenek a gyerekekre nehezedő teljesítménykényszeren és legyenek fogékonyak a fiatalok eltérő gondjaira.