Rengeteg a gyerek az eltűnt magyarok között

A csellengő fiatalok legtöbbször saját akaratukból távoznak otthonukból vagy egy intézményből. A szökésnek sok oka lehet, kezdve a kalandvágytól a súlyosabb fizikai vagy lelki problémáig. Menekülhetnek a családon belüli erőszaktól, családtagoktól független fizikai vagy lelki bántalmazásoktól, a rossz anyagi körülményektől is – nyilatkozta a VG.hu-nak Matuska Rita, az Ezer Lámpás Éjszakája Alapítvány kommunikációs munkatársa. Kiemelte:

a januári és februári időszakban az eltűnések egyik gyakori oka a félévi bizonyítványosztástól való félelem.

Az eltűntek listájára többféle okból kerülhet fel valaki: vannak, akik önként hagyják el családjukat, mások bűncselekmény áldozatává váltak. A jelenlegi gyakorlat szerint ha valakinek

a rendőrségi felkutatása tíz nap leforgása alatt nem jár sikerrel, akkortól a személy nyomtalanul eltűntnek számít.

Az eltűntek számát jelentősen megemelik azok a fiatalkorúak, akik egy állami intézményből akár 20-szor, 30-szor is megszöknek. Az eltűnt gyerekek többsége ugyanis nem családból, hanem állami intézményből szökik meg. Mindenesetre a 18 évnél fiatalabbak eltűnésének aránya 2012-től a következőképpen alakult a rendőrség körözési rendszerének éves adatai alapján (elrendelések száma):

Év

Fiatalkorú

Gyermekkorú

Összesen

2012

11 712

1 527

13 239

2013

9 440

3 249

12 689

2014

13 021

3 864

16 885

2015

16 429

2 850

19 279

2016

15 968

2 731

18 699

2017

19 600

3 117

22 717

„Az eltűnt gyerekek 95 százaléka egy hónapon belül előkerül, átlagosan 100-200 gyerek tűnik el nyomtalanul” – magyarázza Matuska Rita. A szakember által elmondottak alapján érdekes, hogy az Országos Rendőr-főkapitányság honlapján közzétett nyilvántartás adatai jóval alacsonyabbak, az alapítványénál. E szerint jelenleg

(Az ügy kapcsán kerestük a rendőrséget is, de egyelőre válaszokat még nem kaptunk tőlük. Amint ez megtörténik cikkünket frissítjük, vagy újat írunk!)

Szem előtt van a probléma

Az Ezer Lámpás Éjszakája nevű civil kezdeményezést 2011-ben azzal a céllal indították el, hogy felhívják a társadalom figyelmét a gyermekeltűnések aggasztó statisztikájára és a jelenség okaira. Magyarországon az alapítványnak köszönhetően, amerikai minta alapján létrehozták az úgynevezett „tejesdoboz akciót”, melynek segítségével

tejes dobozok oldalán teszik közzé az eltűnt fiatalkorúak fényképeit, és fontos üzeneteket a csellengéssel kapcsolatosan.

A tavalyi tanévben útjára indították az Ezer Lámpás Éjszakája – Vigyázz Rám! elnevezésű felvilágosító, prevenciós előadássorozatot is, amellyel a legveszélyeztetettebb korosztályhoz (12-18 év közöttiek) szól az alapítvány. Felvilágosító programjaikban olyan személyek (pl.: pszichológusok, gyermekvédelmi szakemberek, rendőrségi dolgozók) és alapítványi munkatársak vesznek részt, akik a csellengéssel összefüggő veszélyekre, a kiváltó okokra és a prevenciós intézkedések fontosságára hívják fel a figyelmet.

Az alapítványnak ezen felül távlati tervei is vannak: idén 9. alkalommal rendezik meg, május 26-án, az Ezer Lámpás Éjszakája jótékonysági koncert- és programsorozatot országszerte, és nemsokára elindítják online tv műsorukat, ahol vendégekkel és hírekkel hívják fel a figyelmet a csellengés veszélyeire, hátterére és okaira.

Ezt tegyük, ha valaki eltűnt

Amennyiben valaki azt észleli, hogy egy közeli rokona/ismerőse eltűnt, úgy elengedhetetlen az azonnali intézkedés, hiszen az első pár óra a legkritikusabb. A legfontosabb teendő, hogy

és tegye meg a bejelentést. Ezután fontos, hogy beszéljen a barátokkal, családtagokkal, hátha valaki tud róla, hova mehetett az eltűnt személy. Minden esetben ellenőrizzük, hogy az eltűntnek vélt személy magával vitte-e az útlevelét, személyes iratait, kedvenc ruháit! Amennyiben pedig van lehetőségünk rá, úgy ellenőrizzük az érintett bankszámláját, hogy hiányzik-e róla pénz, és ha igen, mikor és hol történt a pénzfelvétel.