Miközben a mérések szerint a magyar mozik 70 százalékban, a magyar nyelvű televíziós csatornák pedig 98 százalékban szinkronizált tartalmat adnak el, a hazai szinkronpiac gyakorlatilag láthatatlan szereplője a gazdaságnak. Rajkai Zoltán, a Színházi Dolgozók Szakszervezete Szinkron Alapszervezetének elnöke arról beszélt a Világgazdaságnak, hogy szinkronizálás nélkül ma gyakorlatilag nem lehet értékesíteni Magyarországon audiovizuális terméket. Ám ehhez képest jelképes az összeg, amelyet a forgalmazás a szinkronszakmánál hagy.
Saját tapasztalatom, hogy egy 300 millió forintos árbevételű film készítői egymilliót adnak a szinkronra úgy, hogy ebből a színésztől a hangmérnökig tucatnyi ember munkáját fedezik
– emelte ki. Mindez úgy oldható meg, hogy ma a szinkroniparágban dolgozók a rendszerváltáskori tarifákhoz képest is kevesebbet keresnek. Az 1990-es évek elején egy tekercsért (20-30 másodperces tévés dialógus) 250 forintot vitt haza a szinkronszínész. Ma – bő negyedszázaddal később – ugyanez a díj 180 és 350 forint között mozog.
Ennek legalább a tízszerese lenne elfogadható, figyelembe véve a szinkronizálásnak a produkcióhoz hozzáadott értékét
– hangsúlyozta Rajkai Zoltán.
A mozis alámondások ma 500–1200 forint között mozognak, ennél is elvárható lenne a tízszeres emelés. Az elnök szerint a megfelelő jogi és szakmai környezet hiányára vezethető vissza, hogy az itthoni piacon is meghatározó globális – jellemzően amerikai – szereplők átverik a stúdiókon az alacsony árszabást. „Szeretnénk megálljt parancsolni e folyamatnak, mert ott tartunk, hogy nincs még egy szolgáltatás, amely olcsóbb lenne a szinkronizálásnál” – tette hozzá.
Rajkai Zoltán kiemelte, hogy összehasonlítva a hagyományosan szinkronizálónak számító országokkal, a magyar árazás látványosan elmarad a némettől, franciától, olasztól, spanyoltól, svájcitól vagy belgától.
Egy 60 perces hangalámondásért 12-15 ezer forintot kérhet el itthon egy színész, Nyugat-Európában ugyanezért 1200 eurót.
Ám régión belül is lényeges eltérést mutat a díjazás: Lengyelországban ugyanazon Disney-mesefigura megszólaltatásáért 1,5 millió forint jár, Magyarországon 70 ezer. A jogdíjak puha vagy inkább nem létező szabályozása miatt nem ritka, hogy a környező országok produkciós irodái nálunk készítik a szinkronmunkákat, hogy spóroljanak. A hazai jogszabályok ugyanis nem követelik meg a jogdíjakról való rendelkezést a szinkronpiacon – a zeneiparban már igen. A kérdés Európa más államaiban sincs rendezve, Spanyolországban sztrájkot is hirdettek a szinkronszínészek. Rajkai Zoltán szerint ez egy eszköz, egyelőre nem terveznek élni vele, bíznak a piac józanságában, és abban, hogy a szakma megszervezése kikényszerítheti a jobb körülményeket.
A teljes cikket a Világgazdaság csütörtöki számában olvashatja
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.