Jelenleg több mint 33 ezer külföldi tanul a hazai felsőoktatásban – ezen belül a négy orvosi egyetemen bő tízezer –, míg 2015-ben mintegy 23 ezren voltak, ami az akkori összes nappali tagozatos hallgató 12 százalékát jelentette. A külföldi állampolgárságú hallgatók száma és aránya folyamatosan nő, az utóbbi mutató tavaly 16,5 százalék volt az Oktatási Hivatal adatai szerint.
Ehhez hasonló, 15 százalékos arányról és a külföldiek növekvő számáról számolt be a Világgazdaságnak a Budapesti Corvinus Egyetem (BCE) is. Tizenhárom alapképzéséből hat, a huszonkét mesterszakából tizenkettő érhető el angolul. A Corvinus 2030-ra meg szeretné háromszorozni az idegen nyelvű képzésben részt vevő hallgatók arányát, akik részben külföldiek, részben magyarok.
Nagyon sok külföldi tanul az Eötvös Loránd Tudományegyetemen (ELTE) is, főként az anglisztika, a programtervező informatikus, a pszichológia, a nemzetközi tanulmányok és az alkalmazott közgazdaságtan szakra iratkoznak be az ELTE-től kapott válasz szerint. A tavalyi 11 százalékról körülbelül ötszáz fővel mintegy 13 százalékra emelkedett a külföldi hallgatók aránya. A hallgatók toborzásakor az egyetem elsősorban a Magyarországtól keletre fekvő területekre fókuszál, beleértve Kelet-Ázsiát és a Közel-Keletet is. Egyebek mellett Oroszországból, Indiából, Kínából, Belső-Ázsiából és Törökországból igyekeznek hallgatókat idecsábítani.
A teljes cikk a Világgazdaság hétfői számában olvasható
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.