A vasútépítés minden szegmensét lefedik

Öt évvel ezelőtti indulásukkor célul tűzték ki, hogy középtávon a magyar vasútépítési piac meghatározó szereplőjévé válnak. Mennyire sikerült ezt a célt elérni?

Az elmúlt fél évtizedet sikeresnek mondhatjuk, hiszen kisebb beruházások mellett olyan jelentős fejlesztéseket sikerült elnyernünk, mint a Kelenföld–Százhalombatta közötti vasúti szakasz vagy a most épülő Füzesabony–Debrecen közötti szakasz fejlesztése. Működésünket stratégiai tervezéssel kezdtük, eközben folyamatosan beruháztunk, humán erőforrásban és eszközökben is erősítettünk. Létszámunkat az utóbbi két évben megdupláztuk, most háromszáz kollégával dolgozunk. Eszközállományunkban a mozdonyok és a vasúti vagonok mellett most már egy nagy értékű vágányépítő géplánc is szerepel. Ezzel eszközértékünk idén szeptemberre meghaladta a hatmilliárd forintot. Ezek alapján úgy gondolom, joggal mondhatom, hogy nagyot léptünk előre víziónk valóra váltásában.

Az ön által említett SMD80 vágányépítő gépláncot nemrégiben mutatták be Debrecenben. Miért volt szükségük erre az új eszközre?

A vasútépítési piac folyamatosan nő, Szijjártó Péter külgazdasági miniszter úr múlt heti bejelentése szerint 2024-ig ötezermilliárd forint központi és uniós forrást kívánnak vasúti fejlesztésre fordítani. Úgy gondolom, egy ilyen grandiózus program tenderein csak úgy indulhat egy cég, ha megvannak azok a kapacitásai, amelyek garantálják a minőséget.

Mészáros Lőrinc, a Mészáros csoport fő tulajdonosa pénteken Debrecenben azt mondta, hogy minden munkát versenyben kell megnyerni, és tévhitnek nevezte, hogy egy-egy megrendelést csak úgy odaadnának valakinek. Mi erről a tapasztalata?

Ez minden kétséget kizáróan így van, nekünk is sok álmatlan éjszakánkba kerül, mire a megfelelő pályázatot összerakjuk és a pályázati folyamatot végigvisszük. Ez azonban csak a kisebbik része a dolognak. Ahhoz, hogy bárki érdemben tudjon pályázni, először is rendelkeznie kell azzal a képességgel, hogy nemcsak minőségben biztosítja az eredményességet, de hatékonyságban is, hiszen ezek a tenderek nagyon árérzékenyek. A mi versenyképességünket, hatékonyságunkat például nagyban növeli az említett géplánc, amely egyszerre képes felszedni a vasúti sínpárokat, és lefektetni, építeni is. Ráadásul ezzel a géppel nemcsak a termelékenységünk nő meg egy nagyságrenddel, de kiküszöbölhető egy ilyen gép bérlésének vagy alvállalkozó általi működtetésének a költsége is, vagyis vasútépítő képességünk is teljessé válik.

A cégük által most beszerzett gépláncból mindössze három van Európában. Egy ilyen kapacitásra Magyarország határain kívül is mutatkozhat kereslet. Erre a vasútépítési kapacitásra alapozzák külpiaci ambícióikat?

Valóban szeretnénk kilépni Magyarország határain túlra, és úgy gondoljuk, hogy ez a fejlesztés növeli az esélyeinket külföldi megbízások elnyerésére. Felméréseink azt mutatják, hogy elsősorban a szomszédos országokba és a Balkán felé tudunk terjeszkedni, de esetleg nyugat-európai piacokra is be tudunk lépni. Mindenesetre ezzel a géppel, illetve a rendelkezésünkre álló eszközállománnyal minden lehetőségünk megvan arra, hogy nyugat- és kelet-európai piacokon egyaránt versenyezzünk.

A gépbemutató alkalmával Palkovics László innovációs és technológiai miniszter a vasútfejlesztési tervekkel kapcsolatban megemlítette, hogy Budapest és a szomszéd országok fővárosai között is lesznek fejlesztések, a Belgrád–Budapest vasútvonal építése pedig máris napirenden van. Ezeken a tendereken is indulni kívánnak?

Természetesen ezek a piacok is érdekelnek bennünket.

Nem éppen egyszerű helyzetben döntöttek a külpiaci nyitás mellett. Nem tart attól, hogy a Covid–19-járvány, illetve az azzal összefüggésben szükségessé váló korlátozások miatt a terveik esetleg késedelmet szenvednek?

Némi nehézséget nekünk is okoz a pandémia, illetve az emiatti határzár, mert a Nyugat-Európából, a határon túlról jövő anyagok beszállítási ideje megnőtt. Munkaerő szempontjából viszont kevésbé érint bennünket, mivel magyarországi munkavállalókat alkalmazunk. Jelen helyzetben különösen szerencsésnek mondható az is, hogy a vasútépítés nagymértékben gépesített, kevesebb élőerővel dolgozunk, így a fertőzés terjedésének kockázata is alacsony nálunk. Mindezek ellenére természetesen minden óvintézkedést megteszünk, hogy a pandémia terjedésének elejét vegyük.

Kósa Lajos, Debrecen országgyűlési képviselője a géplánc átadásakor a járványsegélyalap kapcsán arra hívta fel a figyelmet, hogy hirtelen túl nagy mennyiségű tőke ömlik a piacra, ami klasszikusan keresleti piacot eredményez, és felnyomja az árakat, ez pedig problémát okozhat. Mi a véleménye erről?

Amikor egyszerre sok munka van a piacon, örül minden vállalkozó, hogy dolgozhat. Csak az a bökkenő, hogy a kapacitások nem tudnak olyan arányban bővülni, amilyen arányban – ahogy szoktuk mondani – ráöntik a piacra a beruházási forrásokat. Mivel nő a kereslet, logikus, hogy az árak elkezdenek emelkedni az alvállalkozóknál és az anyagok esetében is. Amikor pedig ez megszűnik, akkor nehézséget okoz a felépített állomány és kapacitás fenntartása, hiszen ez nem kevés pénzbe kerül. A piaci szereplők próbálnak alkalmazkodni a konjunkturális ingásokhoz, de a sok munka árfelhajtó erejével mindenképpen szembe kell nézni. Ez valóban nehézséget tud okozni. A vasútépítésben ezt mi már egy ideje érzékeljük, hiszen a kormányzati politika is ösztönzi a beruházásokat, így azt gondolom, hogy ezeket a hatásokat a jövőben is érzékelni fogjuk.